Török rizspuding (gluténmentes)

Hát, ez akármi is lehetne a képen, de nem akármi, hanem rizspuding.
Amikor elolvastam a receptet itt, gondoltam, nem lehet egy nagy durranás, egyszerű tejberizs kis pudinggal. De nem, tényleg más, szerintem nagyon finom. Mivel a gyerekeim nagyon odavannak a tejberizsért, bátran nekiálltam, tudtam, hogy sikere lesz.
Hozzávalók:
750 ml tej
50 g rizs
6 evk cukor
2 evk kukorica keményítő
pici só (nem szabad elhagyni)
A fél liter tejet odatesszük a rizzsel és a pici sóval. Puhára főzzük a rizst közepes-kis lángon. A többi tejet elkeverjük a cukorral és a kukorica keményítővel (én vaníliás pudingport használtam, tökéletes volt). és hozzáöntjük a rizshez, majd kavargatva sűrűre főzzük. Megsűrűsödés után tálakba öntjük, a tetejét lefedjük fóliával és hűtjük. A tetejére karamellizáló pisztollyal, ami nekem még nincs, barna cukrot lehet karamellizálni. Mi csak így, a'la nature ettük, és nagyon elégedettek voltunk. Farkasapának nem jutott, sajnos, túl finom volt, a fiukkal felfaltunk mind.

Vasárnapi túrótorta

Sehogy se találtam a nyomtatott receptek között egy egyszerű túrótorta receptet, a gépet lusta voltam bekapcsolni, meg ismerem magam, ott felejtődöm, aztán nemhogy tortasütés nem lesz belőle, de az egész délutánt olvasgatással fogom tölteni.
Inkább nekiálltam és mivel tudtam, hogy kb. mi kellhet bele, összeütöttem gyorsan.
Régen, egyszer vendégségbe jöttek hozzánk a férjem nővére és a családja, neki az egyik kisfia lisztérzékeny. Egy túrótortát sütöttem és rettentő büszke voltam magamra, mert teljesen liszt nélkül készítettem. A legjobb pudingport használtam hozzá ill. kukorica lisztet. Jól is sikerült, de a kisfiu egy falatot se evett belőle, bárhogy bizonygattam, hogy teljesen lisztmentes. Akkor nem tudtam, amit most már igen, hogy nagyon szigorúan figyelni kell arra is, hogy soha ne süljön abban a formában lisztes holmi, meg egyébként is "fertőzött" lehet minden, ha nem a saját edényét használja. Akkor zokon vettem, de hamar túltettem magam rajta, csak többet nem próbálkoztam. Most már persze az a kis tüske is "kihúzódott", hiszen tudom már, miért tettek így.
Szóval a hozzávalók:
4 tojás
50 dkg túró
4 evk kukorica lepényliszt, vagy kukoricaliszt
csipet citormos só
15 dkg porcukor (ill. ízlés szerint)
egy csomag vaníliás pudingpor (Haas, gluténmentes)
vanília por
egy Aktivia citromos joghurt (nagyon finom, imádom)

A túrót elkavarom az összes hozzávalóval, kivéve a tojások fehérjét. Mert azt a citromos sóval kell keményre verni. Aztán ügyesen belekavarni a túrós masszába. Kivajazott formába önteni, elegyengetni és 180 fokon 40 percet sütni, míg a teteje szépen megpirul. A sütéssel együtt 50 perc alatt megvolt és olyan jó vasárnapi hangulatom lett tőle. Nekem mindig összeesik kicsit, mikor kiveszem, de az ízélmányből nem von le.
Van olyan recept, emlékeim szerint, amibe margarin is kell és ennyi túróhoz 6 tojás. Nekem az már túlzásnak tűnik, mivel így is nagyon finom.
Mi gyümölcsöntettel ettül, amit Farkasapa frissen zsákmányolt Németországban, most kóstoltuk először, de érzésem szerint nem utoljára. A gyerekek persze sehogy se ettek, de nem baj, majd ráéheznek.

Gluténmentes és cukormentes palacsinták

Finom palcsintákat készítettünk, de most új módon.
A kókuszos, cukormentes palacsinta volt az enyém, a receptet Zizinél találtam. Egyszerű és nagyszerű, vasárnapi ebéd után is tökéletes. Én is akkor készítettem, mert a torta túl sok lett volna a hétvégére, amúgy se szoktam készíteni, más ötletem pedig túl sok volt, nem tudtam választani, így kipróbáltam a pancake-t, az amerikai palacsinta receptjét.
Ilyen lett:

Hozzávalók:

2 kisebb, érett banán

2 tojás

50 g kókuszreszelék

pici fahéj

1 cs vaníliás cukor

Igen-igen, cukormentesnek kellett volna lennie, de én kifejezetten édességet kívántam, ezért egy vaníliás cukrot tettem bele. Éppen hogy csak édes lett, és én nem is vagyok édesszájú. Ennyi bűn talán megengedett. Áfonyám valahogy nem akadt itthon, de még mazsola sem, ezért ilyen egyszerű recept lett.

Összekavartam és picit kivajazva a serpenyőt, megsütöttem, míg mindkét oldala barna nem lett. 

Jól esett keserű csokisziruppal, és eper lekvárral is

Hozzávalók

3 tojás

3 dcl tej

30 g vaj

pici só

cukor ízlés szerint, de nem túl sok

annyi liszt, amennyivel palacsinta sűrűségű a tészta

2 cs vaníliás cukor

2 kk sütőpor

Addig pihentettem, amíg a másik féle palacsintát elkészítettem és megsütöttem. Sok lett belőle, kb. 250  g gluténmentes lisztet felvett. Schar mix B-t használtam, tök jó lett és másnap is ehető volt.

Bocs a képekért, nem túl étvágygerjesztőek, még homályos is a második, így el kell hinnetek, hogy finom volt.

Pancake recept sok helyen, nem tudom már, honnan vettem.

Húsvéti kalács

Ismét ünnep és én ismét gondban vagyok, hogy milyen szokásokat, hagyományokat alakítsak ki, ami tükrözi az ünnep keresztényi jelentőségét, a gyerekek számára emészthető és minden évben újra lehet játszani, hagyományt lehet belőle teremteni.
Csak próbálkozom.
Kalácsot természetesen sütök, az nálunk is volt, minden húsvétkor, de nem a családi receptet vettem elő, nem is tudom, igazából, hogyan készült, akkoriban, amikor ezt megfigyelhettem volna egyáltalán nem érdekelt a főzés, sütés.

Ismét a Nosalty-t találtam egy sokak által dícsért receptet. Nem csalódtam én sem, tanúskodik a kép. Picit még sülhetett volna, de azért finom volt. Nagyon szépen megkellt, kár, hogy Ábel nem ehetett belőle. Az ő lisztjéből nem tudok kalácsot sütni, nem formázható a tészta. A húsvégi asztalon, ami szépen meg volt terítve, még virágra is futotta az energiánkból, úgy dugdostam a kalácsot a váza mögé, hogy aki eheti vegyen  belőle, de Ábelt ne ingereljük túlságosan. A gyerekek nagy lakomát nem csaptak, pedig azt gondoltam a sonkát szeretni fogják, a majonézes tormára se értek még meg, úgyhogy nekik nagyjából olyan reggeli volt, mint máskor, sok zöldség, kis kalács-zsömle.
Az eső elmosta az ajándékkeresgélést a kertben, pedig idén először terveztem, hogy megcsináljuk, mert már elég nagyon a gyerekek. A Feltámadás - sütit majd egy-két év múlva próbálom ki. Érdeklődés hiányában a közös tojásfestés és kreatívkodás is elmaradt, alig lehetett őket rávenni, hogy néhány húsvéti témájú képecskét ragasszanak kartonpapírra. Én élvezem ezeket legkevésbé, mert mire mindent előszedek (papír, ragasztó, olló - addig a gyerekek széttépik a papírt csíkokra, kinyomják a ragasztót, a terítőt összegyűrik, az ollót csattogtatják. Szóval számomra egy idegbaj kreatívkodni velük, de azért hősiesen próbálkozom. A vége persze az lett, hogy Áront a leginkább az érdekelte, hogyan folyik ki szép sugárban a ragasztó a flakonból, ill. milyen jó, hogy össze tudja ragasztani a tenyerét, Ábelnek meg elment a kedve idő előtt, így magam ragaszthattam fel a húsvéti képeket a kartonra.
A sonkát Farkasapa készítette elő a húsvéti reggelihez, nem is volt vele semmi baj, nagyon finom lett és egy kellemes reggelit költöttünk el családi körben vasárnap reggel.
Bárcsak minden reggel így kezdődne!

Budakeszi Vadaspark - szuper kis szombati program

Szombat reggel, konstatálva, hogy gyönyörű az idő, és eldöntve, hogy ma az egész napot szeretnénk kint tölteni, megbeszéltük Farkasapával és a srácokkal, hogy a Budakeszi Vadasparkba megyünk. Reméltük, hogy nincsenek sokan, fel is bátorodtunk, mikor láttuk a kígyózó sort a Pestről kifelé vezető autópályán. Tényleg nem voltak sokan, délelőtt fél 11-kor, aztán rohamosan változott a helyzet. A bejáratnál fényképet is készítettek rólunk, amit később megvehettünk. Mivel a Föld Napja rendezvény volt, kint voltak patchwork vásárosok, volt sokféle kézműves foglalkozás, persze az minket nem érdekelt, de így is jó programnak ígérkezett.
Tanúságul néhány kép.

A fiuk is és mi is nagyon élveztük a szabadban a sétát. Rohangáltak fejvesztve, de itt szabad, nem is szóltunk rájuk. Minden érdekelte őket, most amúgy is "állatos" korszakukat élik, állandóan ez a téma.
Ábel négykézláb mászott a padlón (ezzel hosszan el tud szórakozni), tegnap vadmacska volt, meg házi, felváltva, hogy hozta a szükség, ma meg fekete medve, aki jobban ragadozó, és Afrikában, barlangban lakik.
De a kedvencek továbbra is a bálnák, akik ugrálnak a kútba és a traktort is meg tudják enni egyben.

Kókuszos mini muffin (gluténmentesen)

Nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető édesség. Ajánlom rohanó anyukáknak, akik szeretnének valami "egészséges" rágcsálnivalót adni a srácaiknak. Azt hiszem a Nosalty-n találtam, de már nem tudom, sajnos.
Mivel  a héten kaptam ezt a remek kis muffintepsit, ezzel a süteménnyel avattam fel.

Hozzávalók:
14 dkg liszt (nálam gluténmentes)
14 dkg kókuszreszelék
1 tojás
1 doboz natúr joghurt
100 g porcukor
5 dkg vaj (olvasztva)
fél cs sütőpor
2 cs vaníliás cukor

A muffnnál szokásos módon járunk el. Nedves és száraz anyagokat külön - külön készítjük el, majd gyorsan összekeverjük. Közben már a sütőt 180 fokra előmelegítjük.
A muffintepsit előkészítjük (én kikentem olajjal a mélyedéseket, mert nem volt ilyen kis méretű kapszlim, de normálban is lehet sütni, természetesen) és belekanalazzuk a tésztát.
Hamar elpusztították a fiuk, bár kicsit folytós lett, szerintem a gluténmentes liszt miatt. A zsíradék mennyiséget lehet szerintem növelni még.

Vega májkrém

Nos, belátom, hogy a fényképen nem valami gyönyörű, de egyszerűen elkészíthető, finom krém szendvicsbe.
A receptet a mostanában egyre gyakrabban látogatott, igényes vegetáriánus Magdi blogján olvastam. Nála gyönyörűek a képek, érdemes megnézni, szerintem csodásan bánik a fűszerekkel. Nem különlegességeket főz, hanem hétköznapi ételeket vegán módon. Sokat tanulok tőle, ezúton is köszönöm.
Általában minden háztartásban alapból megvan minden hozzávaló, ami ehhez kell, ezért érdemes kipróbálni.
A recepten csak annyit változtattam, hogy dióm nem volt, ezért török mogyorót tettem bele és nem volt finomra darálva, kicsit darabosabb maradt, ezzel is finom volt, de szerintem is jobb lehet dióval. A fűszerekkel igény szerint bántam, kóstolgattam és úgy pakolgattam bele.

Ropogós, rövid kelesztésű ciabatta

Már sokszor sütöttem bagetett, vagy ciabattát, úgy, hogy egész éjszaka kelt a tészta hűvös helyen, és azt gondolom, hogy nincs párja. Megláttam ezt a receptet, már sajnos nem tudom, hogy hol, és mivel épp nem volt kenyerünk estére, gondoltam kipróbálom. 

Olyan finom nem lett mint a hosszú kelesztésű, de frissen nagyon is jó volt. Farkasapa erősen megszidott, mert épp tornából jött haza késő este, én meg ezzel és vega májkrémmel vártam, így a tornája lehet, hogy hatástalanná lett.

Hozzávalók:

4 csésze sima liszt (én fele-fele arányban használtam BL80-as és BL55-ös lisztet)

2 csésze langyos víz

2 evk olaj

1-1 kk cukor és só

1,5-2 dkg élesztő

A cukros vízben felolvasztottam az élesztőt, a liszthez hozzáadtam a sót és az olajat, majd géppel összekevertem az élesztős keverékkel és a többi vízzel. Erőt vettem magamon és nem kevertem simára, kicsit aggasztott a dolog, de az eredeti receptben ez volt.

Egy órát kelt. Szépen megnőtt, nem hittem volna, a kevés élesztő miatt, de működött. 

Kicsit nedvesebb, ciabatta jellegű a tészta, ezért alatta liszteztem a deszkát, mikor kiborítottam. Felvágtam és ciabattára  formáztam. Sütőpapíros tepsire rakosgattam, begyújtottam a sütőt 200 fokra és elkészítettem a tetejére valót.

4 kanál kukoricaliszt, 0,5 dcl meleg víz, csipet cukor, csipet élesztő (nekem már friss nem volt itthon, ezét tényleg egy csipet száraz került bele). Tejföl sűrűségűre kevertem és mielőtt a zsemlék mentek volna a sütőbe, megkentem a tetejüket. Kettőt kihagytam, gondoltam megnézem milyen lesz enélkül. 

Mindkét változat finom lett. Két napra rá, már kicsit száraz volt, de másnap még vega májkrémes szendvicsnek elkészítve, paprikával, kitűnő.

Zsírral készült sajtos rúd

Sokféle sajtos rúd recept kering a neten és sok ilyen receptet ismerek én magam is, néha nehéz is választani, hogy most melyiket is készítsem el. Húsvét előtt olvastam itt egyet, amit rögtön megkívúntam és amihez épp zsír kell. Mivel egyszer vettem egy vaj méretű sertészsírt, gondolván, hogy valami sütibe majd jó lesz, és már a megavasodás felé közeledett, ezt a receptet választottam. Gluténmentes lisztet használtam hozzá, hogy Ábel is ehesse, mert szereti a sajtos rudat, nagyon. Egyszerű elkészíteni és az egy éjszaka pihentetés után gyorsan megvan, csak előre kell tervezni, ha másnap ezt szeretnénk sütni. Az eredeti recept szerint elég minimum három óra a hűtőben, de én az ilyen jellegű sütiknél azt tapasztaltam, hogy nem árt az egy éjszaka pihentetés. Finom lett, de gyanítom, normál liszttel még jobb lett volna.

Hozzávalók (én az eredeti recepthez képest fél adagot sütöttem, mert kísérleti jelleggel készült)
20 dkg liszt
10 dkg zsír
2 evk tejföl
5 dkg sajt a tésztájába
1 csapott kk só (ízlés szerint)
A tetejére:
1 tojás
5 dkg sajt (szerintem érdemes más sajttal is készíteni, nem csak a trapista jó, pl. füstölt sajt)

A lisztet + só+ sajt keveréket elmorzsoljuk a zsírral, majd hozzáadva a két kanál tejfölt sima tésztává gyúrjuk. Egy éjszakát pihentetjük a hűtőben, majd egy órát szobahőmérsékleten. Nyújtjuk, úgy 0,5 cm vastagságúra és megkenjük tojással, megszórjuk sajttal, majd dereje metszővel felvágjuk 1 cm-s csíkokká. Tepsire tesszük (sütőpapír) és 180 fokon sütjük. Én úgy tapasztaltam, hogy nagyon gyorsan sül, nem érdemes hosszú időre lefoglalni közben magunkat.

Banános-mogyorós muffin gluténmentesen

Sajnos fényképezni elfelejtettem, aztán meg elfogyott, elég gyorsan. De higgyétek el, finom volt.
Az eredeti recept a Főzzünk örömmel kiadványból származik. Négy tojás helyett én csak kettőt tettem és egy joghurttal kiegészítettem a hozzávalók körét, csökkentettem a cukormennyiséget, majdnem a felére, viszont megszórtam a tetejét barna cukorral. Egészében finom lett, de nem túl édes (ahogy az összes többi sütim is).
Hozzávalók:
120 Mester család süteménypor
80 g Schar mix B
2 kk sütőpor
150 g margarin vagy vaj
2 tojás
1 doboz natúr joghurt
50 g darált mogyoró
2 banán
150 g porcukor
barna cukor a tetejére
A sütőt előmelegítettem a 200 fokra, mert minden hamar elkészül, addig jó, ha már meleg. A banánt összetörtem, a porcukrot a margarinnal habosra kevertem, majd egyenként beledolgoztam a tojásokat. Belekevertem a banánt, a következőkben a lisztet, sütőport, mogyorót, pici sót.