Már sokszor sütöttem bagetett, vagy ciabattát, úgy, hogy egész éjszaka kelt a tészta hűvös helyen, és azt gondolom, hogy nincs párja. Megláttam ezt a receptet, már sajnos nem tudom, hogy hol, és mivel épp nem volt kenyerünk estére, gondoltam kipróbálom.
Olyan finom nem lett mint a hosszú kelesztésű, de frissen nagyon is jó volt. Farkasapa erősen megszidott, mert épp tornából jött haza késő este, én meg ezzel és vega májkrémmel vártam, így a tornája lehet, hogy hatástalanná lett.
Hozzávalók:
4 csésze sima liszt (én fele-fele arányban használtam BL80-as és BL55-ös lisztet)
2 csésze langyos víz
2 evk olaj
1-1 kk cukor és só
1,5-2 dkg élesztő
A cukros vízben felolvasztottam az élesztőt, a liszthez hozzáadtam a sót és az olajat, majd géppel összekevertem az élesztős keverékkel és a többi vízzel. Erőt vettem magamon és nem kevertem simára, kicsit aggasztott a dolog, de az eredeti receptben ez volt.
Egy órát kelt. Szépen megnőtt, nem hittem volna, a kevés élesztő miatt, de működött.
Kicsit nedvesebb, ciabatta jellegű a tészta, ezért alatta liszteztem a deszkát, mikor kiborítottam. Felvágtam és ciabattára formáztam. Sütőpapíros tepsire rakosgattam, begyújtottam a sütőt 200 fokra és elkészítettem a tetejére valót.
4 kanál kukoricaliszt, 0,5 dcl meleg víz, csipet cukor, csipet élesztő (nekem már friss nem volt itthon, ezét tényleg egy csipet száraz került bele). Tejföl sűrűségűre kevertem és mielőtt a zsemlék mentek volna a sütőbe, megkentem a tetejüket. Kettőt kihagytam, gondoltam megnézem milyen lesz enélkül.
Mindkét változat finom lett. Két napra rá, már kicsit száraz volt, de másnap még vega májkrémes szendvicsnek elkészítve, paprikával, kitűnő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése