2011. november 18., péntek

Ausztrál zabpelyhes keksz


Anzac-nak is hallottam már emlegetni. Sok változata ismert, mivel én ezt a receptet egy kedves barátnőmtől kaptam, évekkel ezelőtt és nagyon sokszor elkészítettem már, nem próbáltam ki más változatát. Állítólag a katonáknak készítették, sokáig eltartható és energiadús. Szerintem még karácsonyra is el lehet készíteni, egészséges, a gyerekek is örömmel falatozzák. Nagyon sok lesz egy adagból, gyerekzsúrra is kiváló nassolnivaló.
Itt az eredeti recept van, sokféleképpen variálható (szoktam is), és kevesebből is el lehet készíteni:


Hozzávalók:
300 g vaj/margarin
6 evk méz
2 bögre liszt
1 bögre cukor
2 bögre kókuszereszelék
1 bögre mazsola
1 bögre dió
2 bögre zabpehely
4 kk szódabikarbóna
1 kk fahéj
Ezen kívül: csoki, kakaó, vagy bármilyen más aszalt gyümölcs.

A vajat felmelegítjük a mézzel és a cukorral. Mikor megolvadt, beleöntjük a korábban 3 evk langyos vízben feloldott szódabikarbónát. Érdemes várni kicsit, míg kihűl, mert nagyon tud pezsegni.
A száraz hozzávalókat összekeverjük és ráöntjük a vajas-mézes keveréket. Jól összegyúrjuk. Én kis golyókat szoktam belőlük formálni, majd a két tenyerem között ellapogatom, és sütőpapríros tepsire rakosgatom. Ha nem áll össze, kis langyos vízzel segítek. Rengeteg lesz belőle. Vigyázni kell, hogy ne égjen meg, ezért 160C-on sütöm úgy 20 percig.

2011. november 15., kedd

Muhallebi - krémes rizspuding (gluténmentes étel)

Sok fejtörést okozott nekem, hogy a tejbedarát nem tudom igazán jól helyettesíteni a gluténmentes diétában. Van olyan, hogy rizsdara, de annak egyáltalán nem olyan az állaga mint a tejbegríznek. Pedig az köztudottan finom gyerekcsemege.
Fűszeres Eszternél olvastam nemrég az 1000 Ft-ból főzős bejegyzésében ezt a receptet, ami igazából CHILI & VANILIA receptje. Ehhez minden volt otthon, így vasárnap, mikor délután állandóan nyitogatja az ember lányának családja a hűtőt és a vizslatják a szekrények polcait, némi finomság után kutatva, elkészítettem, hogy ne hiába kutatkodjanak (ahogy az dukál vasárnaphoz, sütit is sütöttem, de azt már addigra mind felfalták). Végül Farkasapának nem jutott, de hát neki meg kell lenni gyerekcsemege nélkül.


Hozzávalók:
1 l tej
7 dkg rizsliszt
2 kanál porcukor
pici citromos só
1 mk vanília kivonat
(az eredeti recept narancslikőrt írt, vagy rózsavizet - nálunk az pont most nem volt itthon)

2, 5 dcl tejjel kikeverem a riszlisztet, a többi tejet, a pici sóval odateszem forrni. Mikor felfort, kissebbre vettem a lángot alatta és belekevertem a riszlisztes masszát. Alaposan elkeverem és kevergetve főztem míg besűrűsödött. Mikor már sűrű volt hozzátettem az ízesítőket: cukor, vanília. Az állaga leginkább a tejbegrízére hasonlít, de krémesebb. Először azt gondoltam, kevés lesz a riszliszt ilyen mennyiségű tejhez, de nem, szépen besűrűsödött a főzés végére. El tudom képzelni mindenfélével, reszelt csokival, mogyoróval, gyümölccsel, citrom ízzesítéssel, lekvárral. Mi kakaószórással ettük, mert az én gyerekeim igazi magyar gyerekek és nem ismerik az ottomán konyha hagyományait, nem reklamáltak, hogy nem narancsvirágvízzel vagy rózsavízzel ízesítettem.

2011. november 11., péntek

Kukoricaropogós (gluténmentes)

Néha szükség van nagyon gyorsan készülő vacsorákra. Ennek jegyében született ez a kukoricaropogós. Nemrég a padláson jártam és előbányásztam egy dossziét, amiben olyan receptjeim voltak, amiket még gyerektelen koromban gyűjtögettem. Érdekes volt átolvasni őket, mert az akkori ízlésemet tükrözik. Ezt a receptet is azok közül választottam. Egyébként átnézve a recepteket csak nagyon keveset tartottam meg, a legtöbbet kiszórtam, mint mostanában számomra hasznavehetetlent. Vagy azért, mert pontatlan, vagy azért, mert már egy sokkal jobb variációjára szert tettem az idők során. 


Hozzávalók:
egy konzervnyi főtt kukorica
(én fagyasztottat használtam, felolvasztottam mikróban egy kis tálkányit)
50-100 g reszelt sajt
1 hámozott, reszelt alma
2 tojás
3-4 evk gluténmentes liszt (Schar mix C)
só, fehérbors
kevés csili pehely

A tojást elhabarom, beleszórom a reszlet holmikat, majd a kukoricát, a lisztet, fűszereket és szépen összekeverem. Forró olajba egy -egy evőkanálnyi masszát teszek és mindkét oldalát megsütöm.
Az olajban sütés miatt szerintem elég kalóriadús vacsora és szénhidrát is van benne bővel, de nagyon finom lett. Az almát először nem akartam beletenni, de végül tartottam magam a recepthez és nem bántam meg, mert nagyon finom volt vele. Lehetne zablisztel, vagy kilófaló liszttel is készíteni, akkor a rosttatartalma jobb lenne.

Babapiskóta gluténmentesen




A legutóbbi Nők Lapja Konyha (novemberi) magazinban találtam erre a babapiskóta receptre. Mivel nálunk mindent gluténmentesben kell elkészíteni, így ez is az lett. Szerencsére működött a recept gluténmentes Schar liszttel is és nagyon finom lett. El lehetne használni tiramisuhoz, vagy egyéb finomság készítésére, de egy szempillantás alatt elfogyott. Azért van vele macera, nekem ez a habzsákból kinyomós történet mindig gázos, utálom, hogy tiszta kulimász leszek, és utána még fél óráig suvickolok, hogy mindent tökéletesen elmossak. Néha - néha megéri.

Hozzávalók:
3 tojás
9 dkg liszt
9 dkg cukor
kevés porcukor a szóráshoz

A tojás sárgákat kikavarjuk a fele cukorral, a fehérjét habbá verjük a másik fele adag cukorral. A kettőt óvatosan összekeverjük, rászitáljuk a lisztet és finoman belekavarjuk. Habzsákba töltjük és piskóta formákat nyomunk a sütőpapírral kibélelt tepsire. Megszórjuk porcukorral és mehet sütőbe 180 fokra, amíg szép barnásak lesznek. Figyelni kell rá, hamar sül.
Nagyon finomak, igazi házi babapiskóta feeling.


A gagyizó

A falunk határában van egy lerakat, ahol sérült dobozos termékeket lehet venni. Mostanában nagyon odaszoktam. Minden össze-vissza van halmozva, úgy kell túrkálni a holmik között és néha igazi kincsekre lehet lelni. Itt vettem az alábbi nagyon hasznos dolgokat is, de még ezen kívül jónéhány sütőformát, amiket lusta voltam lefényképezni. Sajnos Farkasapa egyre rosszallóbban nézi a vásárlásaimat, pedig csupa praktikus és hasznos holmit hoztam onnan. Már előre retteg szerintem, mivel állítok haza, mikor tudja, hogy itthon vagyok, és sejti, hogy ellátogatok a gagyizómba.


 Íme a hírhedt sütipuska - 1500 Ft-ért vesztegették.

 Ebben a formában sütöm újabban a bagetteket Ábelnek, mert a korábbi muffinformában sütött zsömléket az óvónénik következetesen sütinek hívták, pedig én zsömlének szántam. Ezt legalább nem lehet süteménynek nézni. A szilikonnal semmi gond nincs, nagyon jól sül benne a kenyérke. - 1000 Ft.

A kisebbik kenyérforma 15 cm-s, igazából gyerek főzőcskéhez készült, de nekem azért tetszik nagyon, mert néha Ábelnek reggelire tudok benne készíteni mini kalácsot (sokszor van az oviba reggelire, briós, kalács, vagy valami édes tészta), ami nem szárad ki mire megeszi. A másikat is itt vettem, kisebb, mint a családi kenyérforma, ezért szeretem.- 500 Ft

 Szilikonos nyújtólap, sokat használom, jelenleg gluténmentes. Jó lenne egyet venni még, amit magunknak is használhatnék. 1500 Ft.

Szilikonos sütőlap - 500 Ft - ez annyira nem jó, mert néha meghajlik a süti alatt, ezért elformátlanodnak időnként a kekszeim, viszont praktikus, mert sokszor ne is kell elővennem a nagy nyújtólapot, elég ha ezt a kicsit használom.



 A szépséges mini kuglóf sütőt is itt vettem 1300 Ft-ért




Ihletett kreatívkodás

Minimális idő jut mostanában arra, hogy együtt alkossunk a gyerekekkel. Ha időnk lenne is rá, nem mindig kaphatóak ilyesmire, van, hogy mire mindent kipakolok otthagynak és elmennek autózni. Én örülök, ha egyedül dolgozgathatok, de az igazi az lenne, ha ez nekik is örömet okozna. 
Mostanában Kifli és Levendula blogján nagyon sok jó öttletet találtam. De még ha nem is koppintom le egy az egyben az ötleteit, valahogy fellelkesülök és neki-neki látok valamit megvalósítani a fejemben lévő tervekből. Már az is nagy dolog, hogy a blog olvasása közben elhatároztam, hogy veszek itthonra akrilfestéket, ezt sikerült is abszolválnom Martonvásáron, és már semmi nem állhatta utamat, hacsak a saját kézügyetlenségem nem.

Az alábbi leharcolt muffinsütő átalakítását a férjem - hazaérkezvén Mesztegnyőről a fiukkal- elnéző mosollyal nézegette és látszott, hogy magában konstatálta, milyen hülyeségek fabrikálásra fordítottam a drága időt. 
A férjem által csak "gagyizónak" emlegetett boltban vettem bele szines, nagyobbacska mécseseket és már mehetett is a karácsonyi ráhangolódás. A fiuk sajnos, alig hogy meggyújtom a gyertyákat, kérdezgetni kezdik, hogy mikor fújhatják már el, úgyhogy sokáig nem élveztem a fényüket, de majd karácsony közeledtével egyre többször megyújtjuk őket, remélem. 








A kockák, amik natúr színűek voltak, szinesek lettek az új akrilfestékek és az én buzgalmam jóvoltából. Úgy akartam rajzolni rájuk (amit sajnos köztudottan nem tudok), hogy lehessen belől várost építeni. Ábel nagyon-nagyon sokat játszott vele, a képen látható építményt is ő hozta össze, teljesen egyedül.

A rakétákat csak úgy elképzeltem, aztán, mivel az ezüst színű akrilfesték már úgyis használatban volt, megpróbáltam elkészíteni. Kellett hozzá egy hosszabb (csomagoló papír volt rajta régen) keményebb papírguriga, kartonpapír- ebből készültek a támasztói, és egy keményebb papírból kivágott kúp, meg ragasztó. Jó, tudom, hogy nem egy csoda, de tetszett a fiuknak és nekem ez a fontos. Sajnos nem örök darabok, és mivel a fiuk úgy játszanak vele, hogy dobálják (szerintük reptetik) a szoba egyik végéből a másikba.

Tejesdobozokból készítettem egy garázst is Ábelnek a trabantjai (legféltettebb kincsei) számára. Arról nincs kép, de nem is lett hú de szép, mivel a festék elég csíkosan vonta be a dobozokat. Háromszor festettem át, mire egyáltalán lett színe, pedig lealapoztam először fehérrel. Három emeletet készítettem, fektetve egymáshoz ragasztottam, a kimosott, levágott tejesdobozokat. Jó erős ragasztó kell hozzá és sok idő, mert mindennek meg kell előbb száradni.

Nagy kedvem lenne együtt kreatívkodni másokkal. Az óvodába is kellene vinni a karácsonyi vásárra magunk gyártotta kincseket. Vannak ötleteim, terveim, sőt, a tavalyi évvel ellentétben már adventi naptár tervem is van de csak reménykedni tudok benne, hogy lesz is időm és energiá megvalósítani.

Gluténmentes kruplis párnák



Néha kétségbeejtően üres hűtő fogad este, és elkeseredek, mert tudom, hogy leves-főételt és desszertet kell főznöm két óra alatt másnapra, Ábelnek az oviba. Ilyenkor aztán minden kreatív energiámra szükségem van. Tegnap is ez volt a helyzet. Találtam a hűtőben egy lejárt juhtúrót, megkóstoltam, semmi baja nem volt, némi tejfölt és főtt krumlit (előző napi rakott krumpliból maradt meg, amit vihetett volna a gyerek másnap is, de sajnos nem eszi meg).

Készítettem juhtúrós - krupligombóc levest. Kis fokhagymás rántást (gluténmentes liszttel készült) felöntöttem húslevessel, majd mikor felforrt, belekavartam 3 dcl juhtúróval elkavart tejfölt. Felfőztem és beledobáltam a krumpligombócokat (ennek a tésztája ugyanaz, mint a krumplis párnáé - egy tésztát készítettem, és sütés előtt egy keveset félretettem gombócnak).

Főételnek készítettem krumplis párnákat, amit én édesen képzeltem el nekik, de Farkasapa hozott egy libacombot még este, amit meg is sütött az éjaszaka folyamán, így reggel köretként vitte a gyerek a fentebbi krumplis párnákat.

Hozzávalók:

  • 5 db közepes héjában főtt krupli
  • 2 tojás
  • annyi gluténmentes liszt (nálam Schar Farina) amennyit felvesz
  • 5 g Liga margarin, olvasztva
  • só, bors
A kruplit kis reszelőn lereszelem, majd belütöm a tojást, beleszórok annyi lisztet, amennyit gondolok, sózom, borsozom és belöntöm az olvasztott margarint. Gyúrom és lisztezem addig, amíg nem ragacsos, egynemű tésztát kapok. 
Kinyújtom fél centi vastagra, rombuszokat vágok belőle és forró olajban kisütöm. Finom tejföllel, lekvárral, porcukorral és remélem libacombbal is. 
A fiuk fejenként még melegen 5-5 db-ot tüntettek el sósan, majd néhányat még édesen, nagyon bejött nekik.
Igazi gyors étel ínséges időszakra.

A libacomb nagyon jól nézett ki. Mielőtt este 9:30-kor a sütőbe rakta volna, Farkasapa megmutatta nekem is. Vajdarabokkal, jónéhány cikk fokhagymával, friss kakukfűvel sütöttel lefedve, majd szabadon nagyon sokáig. 




Csudafinom diós-kókuszos gluténmentes keksz

A recept innen származik. Jónéhány dologban módosítottam a mi szájízünk szerint, de így is teljesen működött, sőt, a család nem gluténmentes része is bőszen falta a finom kekszeket. Nagyon hamar elfogyott.

Békés családi idill. Este a fiuk a kekeszet rágva nézik a "Hogyan készült" adását. Imádják. A kekszet is a műsort is.




Hozzávalók:
15 dkg ligt Liga margarin
100 g kókuszreszelék
100 g dió
180 g Schar mix C liszt
1 tojás
fél csomag gluténmentes sütőpor
10 dkg cukor
100 g Tibi tejcsoki

Sajnos a Tibi csokiból, ami egyedüli gluténmentes csoki, nem volt fehér, ezért én tejcsokit használtam. Az eredeti recept is biztos, hogy nagyon-nagyon finom. Én a csoki kivételével mindent egy tálba borítottam és addig gyúrtam, míg egynemű lett (a diót nem túl finomra őrölve, a margarint picit puhítva) .Utána belgyúrtam a csokit, amit előzőleg Farkasapával apróra vágattam. 15 percet pihent a hűtőben, mert nem volt vele időm tovább foglalkozni, addig 180 fokra előmelegedett a sütő. Aztán kézzel diónyi halmokból kis gombózot formáztam, majd a két tenyerem között ellapítottam. Ahogy a szerző figyelmeztet én sem hagytam túlsülni, nagyon figyeltem, hogy mikor barnulni kezd a széle, kivegyem.
Pazar kis kesz, nem fog csalódni senki, aki elkészíti.




2011. november 10., csütörtök

Gluténmentes brownie

A korábban említett Márton napra készült gluténmentes sütinek, hogy Ábel se maradjon ki a sütievésből. Így is, valószínűleg elég frusztrálóan hat rá, hogy a sok-sok féle süti közül csak ebből az egyből ehet. Ha nem lenne ennyire szófogadó, türelmes gyerek, azt hiszem sokkal nehezebb lenne.




Hozzávalók:
100 g Liga margarin
100 g Tibi tejcsoki
110 g Schar mix B liszt
2 tojás
100 g cukor
2 csomag vaníliás cukor
1/2 kk fahéj
1 evk kakaó
1/2 csomag sütőpor
1,5 marék dió durvára törve

A margarint megolvasztom a tördelt csokival. A tojásokat habosra kavarom a cukrokkal (lehet fruktózt vagy Steviát is használni, én néha keverem a kettőt, hogy csökkentsem a cukor mennyiségét, a Steviát akkor nem érezni ki). A csokis masszát beleöntöm a tojásosba, alaposan elkeverem, majd mehet bele a liszt, sütőpor, fahéj, kakaó. Összekeverem, míg szép sima a massza, majd mehet bele a dió. Utána tepsibe simítom (ez az adag egy kis tepsibe mutat jól kb. 14X25-be) 180 fokon sütöm kb. 20 percet, míg szépen megkérgesedik a teteje.

A legkisebb ovisunk

Úgy alakult, hogy Áron hamarabb elkezdhette az óvodát, mintsem betölötte volna a 3. életévét. Ennek én nagyon örültem, de őt se hagyta hidegen, szerintem titokban már nagyon vágyott.
Ezen a héten szoktattuk, nem volt vele semmi gond, alig akart hazajönni délben. Azóta ugyanazokat meséli mint Ábel (ki volt ott, ki nem, kivel játszott), bár azok a gyerekek, akiket emleget, nem is járnak a csoportjába. Mikor erre emlékeztetem, néz rám csodálkozva, mint aki nem érti mit beszélek. Szerintem a valódi csoporttársai nevéről fogalma sincs, csak Ábel csoporttársait emlegeti. 5 percig maradtam vele, mikor én vittem, mert egyszerűen nem igényelte. Már az utcán elköszönt tőlem, mondta, hogy innen már betalál, mehetek. Alig akart puszit adni, mikor otthagytam. A többi anyuka irígyen nézett, hogy nekem milyen jó. Hát, bizonyos szempontból tényleg, de lehet, hogy ezután jön majd a fekete leves.
Ma ment először mindkettő teljes időben oviba, én meg itt ülök az üres lakásban és azon gondolkodom, hogy a listányi teendőmből melyikhez is fogjak.

Ma reggel már 6-kor ébren volt. Miután felébredt, kötelező egy fél órát még ölben babusgatni, ellenkező esetben rémesen megharagszik és mindenki életét megkeseríti. Mivel ma erre egyszerűen nem volt időm, kérte, hogy ültessem fel a konyhapultra. Ott pedig meglátta a sült libacombot (már szét volt szedve, előkészítve Ábelnek ebédre) és rögtön kért belőle. Hány olyan gyereket ismertek, aki hajnali hatkor képes sült libacombot rágni? Rám hasonlít a kicsike :) Én is nagyon szeretek reggel, vagy délutáni alvás után rögtön enni valamit (mondjuk a legritkább esetben vágyom libacombra).

Azért még nem járatódott be, hogy őt is vinni kell oviba. Tudtuk, hogy ma Márton napi ünnepség lesz, legalább is Ábel szülői értekezletén értesültünk róla, így neki készítettem gluténmentes browniet. Nagyon finom lett. Reggel döbbentem rá, hogy igen ám, de Áronnak nem készültem sütivel, pedig valószínűleg ugyanúgy ünnepség lesz az ő csoportjukban is. Szégyenkezve bevallottam az ovónőnek és délelőtt bevittem neki is egy adag nem gluténmentes browniet, csak hogy ne legyen különbség.


2011. november 1., kedd

Sütőtökös zabkorpás keksz

Ez egy nagyon egészséges nassolnivaló. Ugyan van benne cukor, de van benne nagyon sok zabkorpa is, ami csökkenti a szénhidrát gyors felszívódását. Sokféle képen variálható, mehet bele dió, mogyoró (akkor a lisztből kell kevesebb). A tésztának sűrű-kenőcs állagúnak kell lennie.
A képen egy olyan változat van, amibe nem került csoki, viszont tettem bele darálatlan mákot két evőkanállal. Ezzel is finom volt.




Hozzávalók:
40 dkg sült sütőtök püré
15 dkg barna cukor (vagy ízlés szerint)
1 kk vanília kivonat
2 kk fahéj
2 tojás
250 g zabkorpa
100 g teljes kiőrlésű liszt
50 g fehér liszt
1 csomag sütőpor
100 g olvasztott margarin (vagy 2 dcl olaj)
100 g keserű csoki (én Szerencsi étcsokit használtam)

A sütőtökpürét tálba kapartam és eldolgoztam kicsit. Hozzátettem a tojást, fűszereket, olvasztott margarint, cukrot és szépen egyneművé kavartam. A száraz anyagokat is összekevertem és a kettőt összeöntöttem, majd simára kevertem a robotgépemmel. A csokit feldaraboltam és fakanállal azt is belekevertem. Picit pihenni hagytam, hogy a zabkorpa megszívja magát, addig 200 fokra bemelegítettem a sütőt. Sütőpapíros tepibe csomókat kanalaztam, amiket a kanál hátával (néha meg kellett vizezni) kekszformára lappogattam. Nekem elég nagyok lettek, mert egy-egy evőkanál masszát kanalaztam, lehet kisebb, formásabb kekszeket készíteni.
Engem is meglepett, hogy mennyire ízlett mindenkinek. A sütőtök finom zamatot ad a sütinek, de nem lehet rájönni, hogy mi van benne, olyanoknak is bejött, akik amúgy nem szeretik a sütőtököt.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...