2011. július 17., vasárnap

Daphne du Maurier: A Manderly ház asszonya


Sokszor eszembe jutott, hogy el kellene olvasnom ezt a könyvet, de tudatosan soha nem kerestem. Most csak úgy a kezembe akadt a könyvtárban. Az első oldalak elolvasása után sokkal rosszabbra, sokkal hátborzongatóbb történetre számítottam, szerencsére nem volt az, merthogy nem szeretem az ilyet. Jó kis krimi volt, fenn tudta tartani az érdeklődésem egészen a végéig. Bár nem egy sodró lendületű mű, nagyon jól van megírva és a végig izgultam. Valahogy az volt jó benne, hogy egész mást vártam, teljesen át tudtam élni a főszereplő érzéseit, bár az elején a sok nyávogás fárasztott, de amit ő látott, azt láttam én is, ezért is volt meglepetés számomra a vége.
A szegény és elhagyatott fiatal lány megismerkedik egy lorddal, aki különös figyelmet szentel neki, aztán feleségül kéri. A lord első felesége rejtélyes és tragikus körülmények között hunyt el nemrégen. A lány elfogadja az ajánlatot és második feleségként, beköltözik a csodálatos Manderly házba, ahol azonban minden Rebeccáról, az első feleségről szól, aki minden jel szerint kiváló volt mindenben. A lány félszegsége és határozatlansága, erélytelensége engem nagyon idegesített. Valahogy keresettnek éreztem, hogy nem találja meg a szerepét. Persze a könyv végén kiderült, miért is volt ilyen.
Mindenkinek ajánlom, hogy ha egy izgalmas, színvonalas olvasmányra vágyik, bátran vágjon bele.

2011. július 16., szombat

Konyha

Négy éve nincs ajtó a konyhaszekrényeimen. Csak vártunk és vártunk, hátha egyszer meg tudunk spórolni annyi pénzt, hogy megvehessük. A pillanat most jött el.
Ilyen lett és nagyon - nagyon örülünk neki. A fiuk a csodájára járnak, állandóan húzogatják a fiókokat és minden hozzánk betérőnek büszkén mutogatják, hogy: "ide nézz, ki is lehet nyitni".


Szülinap tortával (gluténmentes)

Most épp Farkasapáé. Már olyan régen ünnepeltük úgy igazán. Valahogy mindig elsikkadnak nálunk a szülinapok, névnapok. Vagy hétköznapra esik és nincs idő előkészülni, vagy nincsenek gyertyák, vagy valamilyen okból nem tudjuk időben beszerezni az ajándékokat. De most, tulajdonképpen minden összejött: ajándék, torta, tűzijáték, gyertyák, finom vacsora. Nem mondom, hogy kis fáradtságomba került, inkább sokba, de nem bántam.




A torta a svéd mandula torta mintájára készült, de azt gondolom, ha egy svédnek felkínálnák megkérdezné, hogy "Ez valami magyar specialitás?". Pedig igyekeztem, mindenféle receptet megnéztem, ami a neten olvasható, még egy Svédországban élő barátnőmmel is konzultáltam.
Nagyon finom lett, az én ízlésemnek kicsit édes, de nem is spóroltam a cukorral, nehogy akinek készítem, megint azt mondja, hogy mandulás szendvicset készítettem neki (ugyanis hajlamos a süteményeimet, amik lássuk be, tényleg elég kevéssé édesek, hol túrós, hogy meggyes szendvicsnek hívni, attól függően mit töltök bele). Szóval tényleg finom lett.
A fényképek tanúsága szerint ízlett nekik is, ami nem kis eredmény.

Hozzávalók:
4 tojás fehérje
200 g mandula (nagyon finomra őrölve)
150 g porcukor

4 tojás sárgája
250 dcl tejszín
150 g porcukor
1 vaníliás pudingpor
0,5 dcl tej
100 g vaj

50 g mandula forgács pirítva

Mondtam, hogy nem autentikus. Szóval a tojásfehérjéből és cukorból kemény habot verünk és beleforgatjuk óvatosan a darált mandulát. Sütőpapírral bélelt tepsi hátán három lapot sütünk, úgy, hogy nagyjából egyforma átmérőjű és vastagságú köröket simítok. 160 fokon légkeveréssel 40 percet sütöm. A sütési idő változhat, a lényeg, hogy kemény legyen a teteje és picit megpiruljon.
Addig a krémmel foglalkozom. A tejszínt összemelegítettem a tojások sárgájával és fele cukorral, lassú tűzön, utána robotgéppel felvertem. Mikor már sűrű volt, kikevertem a vajat a cukor felével simára, és mikor hűlt a tejszínes cucc, belekevertem lassan. Kétségbeejtően túrós lett, aztán kezdett kisimulni. Nekem sajnos puding nélkül egyszerűen nem sűrűsödött be. Csak kavartam, kevertem hosszú 10 percekig és még mindig erősen folyt, a hűlés sem segített, ezért kénytelen voltam visszatenni a tűzre és a tejjel elkevert pudingport beletenni. Így lett tökéletes. Nem bőrösödött be a teteje, és teljes hűlésig sokszor megkavartam.
A végén összeállítottam a tortát. Lap+krém+ lap+ krém+lap+krém. A tetejére csorgatva a krémet lesimítottam az oldalára is. Persze a lapok nem voltak egyformák, így nem lett szép, de nekem ez egy keresztem, hogy egyszerűen nem tudok pontos lenni. A tetejét megszórtam pirított mandulaforgáccsal, ami kihagyhatatlan, szerintem.

Egy órát ért a hűtőben és már tálaltuk is.

2011. július 8., péntek

Fekete ribizlis pite gluténmentesen

Fűszeres Eszter receptje. Ódákat zengett róla a bejegyzésében és most én is csatlakozom hozzá. Csorgott a nyálam, ahogy megláttam a képet és belegondoltam, milyen finom lehet.
Martonvásáron természetesen nem lehet fekete ribizlit kapni, ezért el kellett zarándokolni a fény utcai piacra. Egy termelőnél volt gyönyörű áfonya, spenót és fekete ribizli. 60 dgk fekete ribizlit vettem és alig vártam, hogy megkóstolhassam.
Ahogy hazaértem, nekiláttam a tortának. Természetesen gluténmentesen készült, hátha...




Hozzávalók:
2 tojás
1 dcl olaj
2 doboz Danone natúr joghurt
2 doboz (a joghurtos pohárral mérve) barna cukor
1 zacskó sütőpor
1,5 csésze (kb.3 dcl-es) Schar mix B (jó minőségű gluténmentes liszt)
50 dkg fekete ribizli
3 evk barna cukor
1 dkg vaj
sütőpapír

Követtem alapvetően a recept utasításait. A ribizlit megmostam, leszedtem a szárait. A pite forma aljába megvajazott sütőpapírt terítettem és beleszórtam egy rétegben a gyönyörű fekete ribizlit. Megszórtam két-három evőkanál barna cukorral. Összekevertem gyorsan a tésztát. Joghurt+olaj+tojás+cukor jól elkevertem. Liszt és sütőpor bele és alaposan kikever. Nekem is nokedli állagú lett, csak remélni mertem, hogy át fog sülni és rendben lesz.
A ribizli tetejére öntöttem a tésztát és betettem az előmelegített sütőbe.
180 fokon kb 45 percet sült. Mikor a teteje már barnulni kezdett, akkor vettem ki. Megvártuk míg hűl egy kicsit és Farkasapa rögtön nekiesett. Mivel ő sokkal édesszájúbb mint én, adtam neki hozzá vanília fagyit. Én csak másnap reggel tudtam enni belőle, de hidegen is nagyon finom volt. A fekete ribizli fantasztikus íze nagyon átütő volt. Imádtam! Köszönöm, Eszter!

Cukormentes túródesszert

Talán nem egy nagy ötlet az egész, de nekem nagyon ízlett. Rajongója vagyok a túrónak, rengeteg módja van a felhasználásának, nálunk szinte mindig van a hűtőben.
Ez egy hideg desszert, ilyenkor nyáron ideális.


Hozzávalók:
250 g túró
500 ml görög joghurt
1 mk Stevia por
1-2 evk xillit (ízlés szerint)
2 kk zselatin (Szilasi)
20 ml víz
pici citromlé
200 g málna
100 g fekete ribizli

Fóliát terítek egy mély, kis méretű őzgerinc formába, úgy hogy az oldalára is jusson és túl is lógjon rajta. A joghurtot és a túrót összekeverem, megcsepegtetem a citromlével, szórok bele vaníliát. A zselatint feloldom a vízben és lassan felmelegítem. Mikor feloldódott és egynemű beleöntöm a túrós masszába úgy, hogy közben folyton kavargatom.

A massza egy részét beleöntöm a fóliával kibélelt pici őzgerinc formába. Málnákat helyezek el benne, szimetrikusan minden sorban hármat, belenyomkodva a krémbe. Megint túrós massza következik. Megszórom a fekete ribizlivel és a tetejére vékony réteg túrós massza kerül. A legtetejébe belenyomkodom még a maradék málnaszemeket, szimetrikusan, bármilyen formában.
A tetejét is beborítom a túllógó fóliával, elsimítom (később benne marad a mintája, ha nem simítom el) és beteszem egy éjszakára a hűtőbe.
Másnap este ettük meg. Főleg én. Tökéletesen édes volt, semmi kívánni valót nem hagyott maga után. A Steviának nem volt egyáltalán mellékíze és a túró nagyon jól harmonizált a gyümölcsökkel. Gondolom sok más gyümölcsből elkészíthető.

Parajos krumpligombóc

Egy kg szép sárgabarack várta a sorsának gombóc formájában történő beteljesülését a pulton, de nem lett belőle semmi, mert adott két személy is a családban, aki nem bírta nézni az illatozó friss sárgabarackot, hanem azon frissiben felfalta őket.
A krumpli megfőzve (már a gombócozásra készülve), történetesen friss paraj is aszalódott már egy napja a hűtőben, amit mindenképp fel kellett volna dolgozni rövid időn belül és a kedvenc szakácskönyvem ennél a receptnél nyílt ki. Gondoltam, ez a sors keze és este 9-kor nekiálltam megtisztítani, megpárolni a parajt és keverni a krumlis tésztát. Fél 11-re befejeztem mindent és ott illatozott a pulton a gluténmentes és teljes kiőrlésű liszttel készült parajos krumligombóc fűszeres vajba fogatva. Merthogy nálunk nincs étkezés gluténmentesen készülő fogás nélkül.



Hozzávalók a gluténmentes váltlozathoz
20 dkg paraj tisztítva
10 dkg Shar lizst
15 dkg főtt, reszelt krumpli
1 tojás
só, bors, szerecsendió, fokhagyma,
vaj
Hozzávalók a másik változathoz:
40 dkg paraj tisztítva
150 g teljes kiőrléső liszt
200 g főtt, reszelt burgonya
1 tojás
vaj
só, bors, szerecsendió, fokhagyma,

A parajt megmosom, leszárogatom, amennyire lehet, és csíkokra vágom. Egy nagy serpenyőben 5 dkg vajat olvasztok, belereszelek egy gerezd fokhagymát, beleszórom a csíkokra vágott parajt. Fonnyasztgatom fedő alatt nagy lángon. Mehet bele fehérbors, szerecsendió.
Mikor kész, kavargatva kihűtöm.
Két külön tálban összekeverem előbb a gluténmentes változatot készítve a hozzávalókat: liszt+krumli+kihűlt paraj+só+tojás. Összegyúrom, míg összeáll. Lehet, hogy felvesz még kevés lisztet. A lényeg, hogy gombócolható legyen a massza, ne ragadjon nagyon. Közben vizet forralok.
Előbb kifőzöm a gluténmentes tésztából készített gombóckákat, majd a másikat.
Addig főzöm, míg a gombócok feljönnek a víz színére és utána még egy-két percig. Érdemes megkóstolni, mikor jó. Akkor szűrőkanállal kiszedem.

Egy másik lábasban felolvasztok 5 dkg vajat. Fűszerezem: snidlinggel, szórok bele napraforgó magot vagy szezámmagot, kis fokhagyma granulátumot, lereszelt gran padano sajtot, pici sót, borsot és ebbe forgatom a kiszedett gombócokat.
Ezt mindenki ízlés szerint készítheti. Lehet bele tenni: krémsajtot, petrezselymet, tökmagot, lehet paradicsomos mártást készíteni. Sokmindent elbír szerintem a gombóc.

Ha kipróbáljátok, jó étvágyat!
Aki fogyókúrázik csak délig egye.

Cukormentes avokádós csokikrém

Annyira, de annyira kívántam az avokádót!Az Aldiban vettünk nagyon olcsón két darabot, megvártam, míg finom puhára érett és kitaláltam, hogy is fogyasszam el. Sok konkurencia nem akadt a családban, akiknek hozzám hasonlóan avokádóra fájt volna a foguk, így a saját számíze szerint készítettem el.





Hozzávalók:
2 db érett avokádó
1 evk jó minőségű kakaó por
1 evk (ízlés szerint) xillit
1 mk Stevia por (ezt inkább keveset, és kóstolgatni kell)
0,5 -1 dcl cukrozatlan sűrített tej, vagy tejszín, vagy tej

Az avokádókat bemetszem a közepüknél, végigvágom, majd egy csavaró mozdulattal szétválasztom. A puha húsát kikaparom és a turmixba teszem. Hozzáöntöm a többi hozzávalót és kb. egy percig turmixolom, amíg szép sima, egynemű csokikrém nem lesz belőle.
Nagyon finom volt, és nem utolsó sorban egészséges, nem hízlal, még este sem. Áron velem tartott a csokikrém azonnali elfogyasztásában, Ábel fanyalgott kicsit, nem nagyon akarta elhinni, hogy csokipuding.
Ajánlom azoknak, akik nem félnek kipróbálni új ízeket és épp diétás édességeket kell fogyasztaniuk.

2011. július 1., péntek

Szezámlisztes paleo kenyér (gluténmentes)


Egy ideje nem készítek Ábelnek kenyeret, mert valahogy ráunt, inkább a ropogósat eszi. Olvastam ezt a receptet a Paleovital oldalon és mivel van itthon szezámliszt, kipróbáltam.
Farkasapa szerint nagyon rossz (sós piskóta, brrr...), Ábel azért mogyorókrémmel megette. Én bevallom hősiesen, mikor kivettem forrón és megcsapott a tojásos szag, hát, nem bírtam megkóstolni.
Hozzávalók
3 tojás
1 csipet szódabikarbóna
3 evk szezámliszt
1 evk kukorica lepényliszt (az eredeti receptben tökmagliszt)
1 evk lenmag

A tojások fehérjét pici sóval keményre verem, óvatosan beleforgatom a sárgáját, majd az előre összekevert liszteket.
200 fokon sütöm 20 percit, tűpróbával ellenőrzöm.
Elég jó szerkezetű, puha kenyér lesz, de hogy finom-e?....

Cukkinilepény (gluténmentesen)


A maradékfelhasználás jegyében készült ez az egyszerű kis lepény. Gyorsan megvan és gyakorlatilag bármi mehet bele.
Hozzávalók nálam:
1 kisebb cukkini
1 nagyobb krumpli
5 dkg füstölt sajt
1 evk reszelt parmezán sajt
só, bors
1 tojás
pici sütőpor
1 evk szezámliszt
2 evk kukorica lepényliszt
szezámmag.

A cukkinit lereszeltem és besóztam, majd 10 perc állás után kicsavartam. A krumlit is lereszeltem, majd pici állás után kicsavartam. Utána egy tálba kevertem össze mindent. Ha nem elég nedves, mehet bele még egy tojás, de én később megbántam, hogy beletettem. Mivel úgy reméltem, hogy Ábel is eszik belőle, így gluténmentesre készítettem, nem is bántam meg, mert sikerült rábeszélni az ebédre. A szezámliszt finom és jól köt, mivel most volt itthon, kipróbálásként ezt tettem bele.
Tepsibe simítottam, a kanál hátával lelappogattam. Egy kisebb, 20X30-as tepsit használtam.
Szerintem nagyon finom lett, annyira, hogy Farkasapa csak itt a blogon látta, neki egy morzsa se maradt, mire hazajött.
A fiuk ebédre kecsapba mártogatva ették, de nem bántam, csak egyék.

Cukormentes kókuszos csiga egészségesen (Fornetti-hez hasonló)

Mivel tovább kísérletezem, eljött az ideje, hogy az általam különösen kedvelt Fornetti-s kókuszos csigát elkészítsem cukormentes formában.
Sok receptet megnéztem, de mindenhol csak a tojásfehérjés kókuszos csigát favorizálták, amit én nem szeretek. Annak a tésztája száraz (legalább is anyukám ilyenre készítette, hosszú évekig), és érzem rajta a tojás ízét. Mást akarta. Ha kelt tésztából készítem el, az közelebb áll a Fornetti-shez, de az valahogy olyan leveles is. Végül egy túrós olajos tésztát használtam alapnak és azt kell mondanom, tökéletes választás. Nem száraz, könnyű és sok fehérje van benne. A töltelék se tojásos, hanem zsiradékban kevertem el a kókuszt.
Mivel most a diétához alkalmazkodó süteményt sütöttem, diabetikus lisztet használtam, kókuszolajat és Steviát.
Nem túl édes, tartalmas sütemény lett az eredmény, nekem nagyon ízlik, Farkasapa szívesen enné cukorból és fehér lisztből. Valószínűleg abból über finom lenne.

Hozzávalók:
250 g túró
1 tojás
1,5 kk Stevia por
pici só
1 mk vanilia por
6 evk tej
8 evk olaj
200 g diabetikus liszt
200 g teljes kiőrlésú tönköly liszt
1 csomag sütőpor

Krém:
2 evk kókuszolaj
1 kk Stevia por
50 g kókusz

A tészta hozzávalóit a liszt kivételével összedolgozzuk, majd a lisztes - sütőporos keveréket is beledolgozzuk és szép, egynemű tésztává gyúrjuk.
Rugalmas, jó állagú és nem ragadós tésztát kell kapni.
A krémhez megolvasztom kicsit a kókuszolajat és beleszórom a Stevia port, majd jól összekeverem. Lehet közben kóstolgatni, hogy elég édes -e. Ez ízlés kérdése is, nekem ennyi Steviával elég édes volt. A Steviával vigyázni kell, nem szabad túladagolni, mert kesernyéssé és túl édessé válhat a krém.

A tésztát kinyújtom két részletben és megkenem a krémmel, majd megszórom szépen egyenletesen a kókuszreszelékkel. Ha margarinnal készíteném, vagy vajjal, akkor belekeverném a puha krémbe a kókuszt, de most féltem, hogy felszívja a kevés nedvességet, zsíradékot és nehezen lesz kenhető a krém.
Feltekerem és 1,5 cm-s darabokra vágom, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom és 220 fokon megsütöm. Rövid ideig kell sülnie. Mielőtt kész, megöntözhetjük vaníliás - fruktózos - barna cukros tejjel, ez azt eredményezi, hogy kicsit karamellizálódik az alja és még jobb ízélményt ad, viszont szerintem kalóriát nem ad annyit hozzá. Egy tele nagy tepsivel lett, egy részét le is kellett fagyasztanom, mert nem fogyott el, szárazon meg senki sem szereti.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...