2012. október 4., csütörtök

Diótorta mézes mascarpone krémmel (gluténmentes)

Végre nekem is szülinapom van. Mostanában kicsit lekerült a hangsúly a saját szülinapunk megünnepléséről. Bár a Facebook-on tobózódtam az idővonalamra írt üdvözlésekben, a családban nem tudtuk megünnepelni a napján, csak hétvégén. Nem baj, így sem volt rossz. A tortát persze magam sütöttem magamnak, de Ábel sokat segített. Ő verte fel a tojást, tette bele a nyírfacukrot, darálta a diót. Maga a torta egy egyszerű és nagyon finom gluténmentes torta. Az egész család imádta.
A tésztáját Pocak Pannától loptam, de a krém csak egyszerű vaníliás-mézes mascarpone volt. Néha az egyszerű dolgok a legfinomabbak. Cukor nélkül, nyírfacukorral és édesítővel készült.
És egy szelet belőle

Semmi díszítés, de így is szép volt.

Ilyen volt félbevágva a torta.

És íme az egyszerű recept:
Hozzávalók:
4 tojás
2 evk víz
20 dkg dió
50 g nyírfacukor
1-2 evk édesítő
csipet só
1 kk szódabikarbóna

500 g light mascarpone
2 evk méz
2 csomag Bourbon vaníliás cukor

A tojások sárgáját kikevertem az egy evk vízzel és két evk édesítővel habosra. A tojások fehérjéjét felvertem a csipet sóval és az xilittel. A diót megdaráltam és összekevertem a szódabikarbónával. A tojások sárgájához kevertem, majd a tojáshabba öntöttem és óvatosan összeforgattam.
Egy kerek tortaformába simítottam és 160 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. Szépen megemelkedett, majd miután kivettem kicsit összeesett, de nem volt vészes, azért így is elég magas volt. Kisebb méretű kb. 25 cm átmérőjű kapcsos tortaformát használtam.
Mikor kihűlt két lapra vágtam. Megkentem a mascarponés krém egy részével vastagon, ráborítottam a másik lapot és a többi krémet eloszlattam a tortán.
Egy fél napot hűlt, majd gyorsan megettük. Az egészet.

2 megjegyzés:

trollanyu írta...

Nagyon boldog szülinapot kívánok Neked utólag:) Egy bizonyos kor után már annyira azért nem várod a szülinapokat, legalábbis én nem:) Kár, hogy nem tettél fel képet, de biztos finom, dió, mascarpone, kedvencek.

margaretta írta...

Trollanyu! Köszönöm a köszöntést. Hát igen, nem úgy van, mint volt régen a szülinapokkal. Valahol megrekedtem a 26 körül és hiába a 10 év plusz, annyinak érzem magam. :))Kár, hogy nem annyinak nézek ki. :) Közben tettem fel képet is, valahogy szándékaim ellenére korábban jelent meg ez a bejegyzés, és még nem volt időm csatolni a képet, csak a receptet írtam le.
Köszönöm, hogy figyelemmel követsz!

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...