Este szoktunk hosszabban beszélgetni a fiukkal. A fürdés után, alvás előtt valahogy közlékenyebbek. Valahogy szóba került, hogy én ki vagyok, és mondtam nekik, hogy asszony vagyok, lány, feleség, anya, dolgozó nő és hasonlók.
Ábel mondta:
"Anya, te a mi anyukánk vagy, miket beszélsz, ne idegesíts már!"
Hát, így...
Egy esős napon átjött hozzánk egy szomszéd kislány játszani. Ahogy megérkezett, csacsogni kezdett: meg kellett csodálnom az esőkabátját, amit tényleg helyes volt, rózsaszín, virágokkal és mesefigurákkal. Meg is dícsértem, ahogy kell. Próbálta Ábelt is bevonni, és valami ruhákról, kékről, rózsaszínről csacsogott neki, de Ábelt láthatóan nem kötötte le, csak hajtogatta, hogy menjünk már játszani, fent várnak a vonatok, stb. Később lejött a kislány és panaszolta, hogy Ábel azt mondta a hajára, hogy csúnya, vígasztaltam, hogy ne hallgasson rá, nem mérvadó a véleménye ilyen ügyekben. Ábelt lehívtam és felvilágosítottam, hogy a lányokkal nem így kell bánni, meg kell dícsérni a ruháját, a haját, és kedvesnek kell lenni. Később hallottam, hogy mondta Zsófinak: "Nagyon szép vagy". Hát, remélem komolyan is gondolta.
Ennek a kis közjátéknak a kapcsán rá kellett jönnöm, hogy a kislányok is a Vénuszról jöttek és a kisfiuk meg Marsról. Nagyon meglátszik a különbség már most, elképesztő, mennyire más dolgok kötik le, mennyire másként kommunikálnak. Alig tudtam követni, Zsófi csacsogását, én ahhoz szoktam, hogy harapófogóval kell kihúznom minden sztorit a fiamiból, ha egyáltalán el tudják mondani az összefüggéseket. Mindent meg fogok próbálni, hogy a fiaim ne legyenek átlagos férfiak, hogy tudjanak a nőkkel bánni, most még valószínűleg hatni tudok rájuk, bár gondolom, nem sokáig.
Ezzel a témával kapcsolatban pont nemrég láttam egy helyes videót, amiben egy amerikai előadó, családterapeuta(?) beszél a férfi és a női agyról, meglehetősen viccesen. A közönség és jómagam is dőltem a rögögéstől, mikor megnéztem itt:
A helyzet az, hogy ki is jegyzeteltem, ha valakinek nincs kedve végignézni, nagyon tanulságos:
"A férfiak agya nagyon egyedi. Kis dobozokból épül fel. Van egy dobozunk az autónak, egy dobozunk a pénznek, egy doboz a munkának, a gyereknek. Mindenre van egy kis dobozunk, az anyósnak is van egy dobozunk, jó mélyen, a pincében. A szabály a következő: a dobozok nem érintkezhetnek. Ha meg akarunk beszélni egy témát, akkor kivesszük az illetékes dobozt, kinyitjuk, megbeszéljük azt, és csakis azt ami ebben a dobozban van, aztán becsukjuk, és eltesszük, nagyon gondosan ügyelve arra, hogy nehogy a többi dobozhoz hozzáérjünk. (Eközben az előadó egy szobor férfi fej előtt áll. Most átmegy egy másik szoborhoz, ami egy női fejet mintáz, majd keresztet vet, miközben ezt mondja: „Bocsánat, a katolikus neveltetésemet nem tudom elfeledni. Igazából nem vagyok katolikus, de apácák tanítottak kiskoromban, volt egy apáca, aki úgy tudott beszélni a pokolról, mintha ott nőtt volna fel. Sose felejtem el.”)
Namármost. A nők agya meglehetősen különbözik a férfiak agyától. A nők agyát egy nagy gombolyag vezeték alkotja és minden össze van kötve mindennel. A pénz kapcsolódik a kocsihoz, a kocsi a munkához, és a gyerekek kapcsolódnak anyádhoz és minden kapcsolódik mindenhez. Olyan, mint az Internet Szupersztráda. És mindezt egy olyan energia hajtja, amit úgy hívnak: érzelem. (közben zümmög, mint egy méhkas és mutogat összevissza a női szobor feje felett). Ez az egyik oka annak, hogy a nők hajlamosak megjegyezni MINDENT. Ugyanis, ha fognak egy eseményt, azt hozzákapcsolják valamilyen érzelemhez és ez beleég a memóriájukba, és örökre emlékeznek rá. Ugyanez történik a férfiakkal is, csak nem túl gyakran, mert, hogy őszinte legyek, minket nem izgatnak ezek a dolgok.
A nők hajlamosak érdeklődni MINDEN IRÁNT. Imádják ezt: bzzzzzzzz (közben a fej fölött mutogat, mintha vezetékek szikráznának a női fejben)
Nekünk, férfiaknak, vagy egy doboz a fejünkben, amiről a legtöbb nő nem tud. Ez a bizonyos doboz nem tartalmaz semmit. Tulajdonképpen úgy hívjuk, hogy „Semmi doboz”, és az összes doboz közül, ami egy férfi agyában van a semmi-doboz a kedvenc dobozunk. Ha egy férfinak lehetősége van rá, mindig megy a semmi-dobozához. Ez az, amiért egy férfi képes látszólag agyhalott dolgokat csinálni, ÓRÁKIG. Tudjátok, például a horgászat (itt bamba képpel 10X imitálja, hogy bedobja a horgot és feltekeri). És imádjuk. Vagy ezért ülünk a TV előtt és kattogtatjuk a távirányítót (szintén imitálja a cselekvést jó sokáig szó nélkül). Ez persze megőrjíti a feleségünket. Jön és ezt mondja: Hagyd abba! Képtelenség, hogy bármit is nézel! (kis fáziskésés) Férfi: És? (persze óriási röhögés a nézőtéren, nem csak most, egyfolytában, igencsak találva érezték magukat mindkét nem képviselői, azt hiszem)
Ezt egyszer megmérték, a pensilvaniai egyetemen végzetek egy kísérletet és felfedezték, hogy a férfiak rendelkeznek azzal a képességgel, hogy abszolút semmire se gondoljanak, és még lélegezzenek. Mérték az agyi aktivitást és azt látták: …………………..”Meghalt az alanyunk!” Férfi: „He?” A nők ezt képtelenek megcsinálni, az agyuk sohasem pihen: zzzzzzzzzz. Nem értik meg a semmi-dobozt és ez megőrjíti őket! Mert semmi nem őrjíti meg jobban a nőt, vagy teszi ingerültebbé, mint látni, hogy egy férfit, aki nem CSINÁL SEMMIT!
Ez meghatározza, hogy hogyan kezelik a nők és a férfiak a stresszt. Ha egy férfi kiborul, az egyetlen dolog, amit szeretne: az futni a semmi-dobozhoz. Ez az, ahogy mi kiengedünk. A legutolsó dolog, amit szeretnénk: beszélni róla. Nem akarunk beszélni róla. Csak szeretnénk.. (itt elbambul, még a száját is kinyitja hozzá). Szóval, mi így kezeljük a streszt.
Ha egy nő stresszel, akkor beszélnie kell róla. Ha nem beszél róla, az agya szabályosan felrobban. Szóval, csak úgy elkezdi: … Joe ezt meg ezt mondta…úgy örülök, hogy te nem gondolsz ilyenekre…a bátyám meg én épp…blablablabla. Ismerek férfiakat, akik ilyenkor menekülnek a feleségük elől, mert nem tudják, mit mondjanak neki. Istenem, nem kell semmit mondanod! Nem akarja, hogy bármit is mondj neki. Egy csomó pasas kötelességének érzi, hogy ha kibeszéli neki egy nő a stresszt, akkor igyekezzen megjavítani. Mert ezt csinálja egy férfi. Egy férfi csak akkor mondja el a problémáját egy másik férfinak, ha reméli, hogy a másik férfi meg tudja javítani őt. De a feleséged nem egy férfi, és ha megpróbálod megjavítani őt, meg fog ölni téged! Nem kell neki a tanácsod, nem kell a segítséged, csak az kell, hogy befogd a szád, és meghallgasd őt!"
Remélem nektek is tetszett és felderültetek az olvasása, megtekintése közben. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése