Rádió

Nagyon szeretem a rádiót. Akkor szerettem meg különösen, amikor Ábellel be voltunk zárva az új lakásunkba. A tvhez nem volt kedvem, ill. nem szerettem volna zavarni vele a gyereket, így maradt a rádió. A Kossuth-ot (ma már MR1) hallgattam. Más adókhoz, ahol állandóan kiabálnak a műsorvezetők, vicceseket próbálnak mondani, és borzadály zene szól nem volt kedvem. Este, mikor a férjem hazajött, megbeszéltük a napi élményket, amiket a rádió közvetített. Ő dolgozott, én babáztam, mégis voltak közös élményeink, még ha csak hallgatottak is, amit este meg tudtunk osztani egymással. Hihetetlenül fontos volt ez, ezekben a cseppet sem könnyű időszakokban.

Azóta se hallgatok mást. Manapság sajnos egyre kevésbé hallom a riportokat, mert a két gyerek olyan hangzavart tud produkálni a játékok segítségével (egy két játék zongora, bébitaxi, játék bevásárlókosár - szuper holmik), hogy a rádió nem tudja túlüvölteni, ill. tudná, de az már nekem se lenne élvezet. Azért még igyekszem meghallgatni a kedvenc műsoraimat. A délutáni műsor, a Közelről a legkedvencebb. Vizy Dorka nagyon jó adásokat csinál, valahogy mindig azt kérdezi, amit szerintem is épp kellene, érdekesek a témák, amellett aktuálisak és tájékozottá tesz. Mindenkinek ajánlom.

Ma épp más rádiót hallgattam, mert a munka, amit végeztem nem engedte, hogy hosszú szövegekre odafigyeljek, ezért a Radiocafe-t hallgattam. Volt néhány aranyos riport. Egy idősebb úr (ismert és művelt ember, de hogy honnan ismert, azt nem hallottam) beszámolt róla, hogy egy alkalommal úgy tervezte meg a nyaralásukat, hogy Budapestet nézik meg úgy, mintha itt lennének túristák. Minden napukat megtervezete, hogy hova mennek, mit néznek meg. Csodálatos nyaralás volt és még szállásgondjuk sem adódott, mert Budapestiek.

Egy másik idős úr pedig azt mesélte el, hogy a családjukban már öt férfi meghalt szívinfarktusban, és ez a veszély őt is fenyegeti, de ő nem hajlandó olcsón adni a bőrét, ezért minden nap sétál. Mivel alapból szeret üldögélni és olvasgatni, úgy veszi rá magát a minden napi sétára, hogy kitűzte célul, Budapest összes utcáján végigsétál. Nagy részén már túl van, és tényleg halál komolyan veszi. Most gyalogol végig Kispesten, utána Csepelen. Meg is jegyezte a riporter, hogy nem olyan, mint a jó vendég, nem a finom falatokat hagyta a végére. :)

A másik igazán hasznos dolog, amit mindenkinek tudok ajánlani a GEO magazin olvasása. Nagyon- nagyon érdekes cikkeket hoz, mindenféle témában. Van olyan, ami kevéssé köt le, vagy egyáltalán nem is értem, mert annyira tudományos. Általában viszont közérthetőek a cikkek, nagyon érdekes szemszögöt képvisel, gyönyörű képpekkel illusztrálva. Mióta megjelent jár nekünk, és még soha nem volt ilyen, hogy egy újság minden száma meglegyen nekem (ill. nem is nekem, hanem a férjemnek, mert minden évben az ő nevére rendelem marha titkos karácsonyi ajándékként), a megjelenés idejétől kezdve. Remélem majd lesz alkalmam beköttetni és a gyerekeim is elolvassák egyszer, vagy én újra, ha majd öreg leszek és nyugdíjjas.

Ha másoknak van olyan élménye, könyvajánlója, amit megosztana velem, mert sejti, hogy érdekel, nagyon szívesen veszem.