2010. július 31., szombat

Fiuk most





Ilyenek a fiuk mostanában.
A képek sorrendben:
1. A kis adonisz a nagy melegben várja, hogy tálaljam a vacsorát
2. Bohóc a kedvenc kajájával
3. A közös cipőpucolás (vagy annak imitálása) összekovácsolja a testvéreket
4. Igazi tej, igazi bögrében anya lába alatt ülve a konyhában
5. A mama jóvoltából megismerkedünk a nyalókával

Mostánában sokat verekszenek, hatalmi harcokat vívnak. Áron (kicsi) álnok, a stratégiája, testi erő hiányában az, hogy ellopja a játékot a nagyobb keze alól, majd gyorsan futás közben eldobja, vagy csak rángatja, piszkálja, hogy valahogy megzavarja a nyugodt játékot. Szeret hancúrozni, bírkózni, de ezt nem értékeli a tesó, sőt.
Ábel, ha békén hagyja, akkor játszik nyugodtan. Néha oktatja: "Áron, azt nem úgy kell mondani, nem usz, hanem busz", meg hasonlók. Néha tényleg jót is tesz, pl. rászól, ha veszélyes helyre mászik, hogy leeshet és csodák -csodája a kicsi hallgat rá.
Az utcán is egyre jobb velük, mert Áron igazodik Ábelhez. Ha autó jön akkor annyit mondok csak, hogy "Áron! Ábel mellé!" és lehúzódnak az út szélére mindeketten. Ez nagy megkönnyebbülés.

Ábellel voltunk a nyíregyházi állatkertben, amígy anyukámnál nyaraltunk. Nagyon szép és tágas az az állatkert. Az állatok csak korlátozott ideig érdekelték. A bringázás jobban bejött a szép utakon. A szürke kis gombócok a fűben, amikre felhívtam a figyelmét (konkrétan manguszták voltak) egyáltalán nem érdekelték. Tetszettek neki a majmok (tényleg nagyon helyesek voltak a borneói orángutánok), mert azok még az állatkert elején helyezkedtek el és a nagy állatok, mint az elefánt. De az oroszlánra rá se pillogott. Megsimogatta a kiskecskéket, mert az kötelező, ha az ember állatkerbe megy. Az óceán házban pánikrohamot kapott, mikor jeleztem, hogy az üvegfal mögött ott a krokodil. Menekülni kellett sürgősen. Ordított, mint a sakáll, a ház meg vízhangzott, úgyhogy menekültünk.

Ha Áron egyedül van, szépen játszik. Sok szót mond már: kutya, mókus, nyuszi, róka, cica stb. Igéket is használ: "Ana tessek", alszik, játszik, eszik. Mostanában próbálja utánozni amit mondunk. Szinte mindent megért, ezért egyre könnyebb vele. Meg egyre akaratosabb, úgyhogy egyre nehezebb.
Tegnap elesett bent a motorral, a száját sértette meg, a fél oldala feldagadt, belül is meghorzsolódott, aztán később elesett vele az utcán is, szintén a szájára, de "szerencsére" pont a másik oldalára, így a másik oldala is feldagadt, Úgy nézett ki, mint akinek frissen töltötték a felső ajkait. De szerencsére a fogai épek maradtak, lehetett volna rosszabb is.
Egyébként nagyon ügyes a motorral. Lejtőkön is lejön, bátor és nagyon sok esést elkerül, mert gyorsan reagál.


Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...