Ábris

Fura nevet adtunk neki, sokak szerint. Valahogy mindig is szerettem volna egy Ábris nevű kisfiút, de a második fiunk születésekor mégsem mertük neki ezt a nevet adni, maradtunk a konvencionális Áronnál. Most viszont már nem volt vesztenivalónk. A kis meglepetésbaba megfogant és kezdettől fogva különleges ajándéknak tekintettük. Mikor az uh alapján megtudtuk, hogy egészséges, hatalmas örömujjongás volt bennünk és nagy megkönnyebbülés. A terhesség valójában terhes volt. Visszerek, óriási pocak, nem tudtam birkózni a fiukkal többé, nehezen mozogtam, főleg a végén, hosszú, meleg nyár, fuldoklás, vízbe menni nem volt szabad, de ezeket talán mindenki tudja....

Megérte! Most csak képekben Ábrisról.

A szülés után közvetlenül a boldog apukával. Félhomály volt a szülőszobán, amit nem bántam, de a kép nem lett túl éles.

1. napja a kórházban

4. nap már itthon a leharcolt anyukával

5. nap már éberebben

12 naposan

1 hónapos nagyfiú (sokat van kézben)

A nagyival

A mamával

Mosolyogni is tudok ám

2 hónaposan

Szeret itt játszani

kicsi töltött káposztám

két és fél hónaposan

Hason is szeretek játszani, de csak rövid ideig

Több értelmes képem nincsen róla, borzalmas képeket készítek, ezeket alig bírtam kiválasztani, de majd bővítem a bejegyzést a hét végéig, akkor lesz Ábris három hónapos. :)