Csak egy kép készült róla, mert alig vártam, hogy megehessem. Vessetek meg, de nekem minden ebéd után muszáj ennem egy falat édeset is. Ráadásul imádom a szilvát, alig vártam, hogy végre legyen a zöldségesben. Eszem nyersen is, meg készült galett is sok dióval, fahéjjal, de annak a tésztája jóval kalória- és szénhidrát dúsabb lett, ebből viszont nyugodt szívvel ettem meg egy-egy kockát a főétkezések után is (pontos ch és kalória adatok a bejegyzés végén). Az íze se hagy kívánni valót maga után. Elfelejtettem, hogy Szafi lisztje tartalmaz édesítőt, és tettem bele én is másfél evőkanál negyedédest, a férjem szerint a gyerekeknek ezért jött be jobban, mint a többi sütim. :) Mivel a szilván nincs édesítő, lehet, hogy tényleg elfér benne, nekem így édesebb volt, mint kellene.
4 tojás
100 g Szafi fitt Süteményliszt
100 g darált dió
1,5 evk DW negyedannyi édesítő
(ha valaki nem annyira édeset akar, elhagyható)
1 kávéskanál fahéj
1 evőkanál bambuszrost (szerintem elhagyható, esetleg lehet egy kanállal több liszt)
fél csomag sütőpor
50 ml víz
10 db nagyobbacska szilva a tetejére
A szilvi kivételéve mindent az aprítógép tartályába mérünk és összemixeljük. Kenhető állagúnak kell lennie a masszának. Ellapogattam a 15x25-ös, sütőpapírral kibélelt tepsiben. A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A tészta tetejét kiraktam darabolt szilvával, de úgy, hogy a tésztából semmi nem látszott ki. Én így szeretem, rengeteg gyümölccsel. Olyan sűrű volt a massza, hogy nem is sűllyedtek el benne a gyümölcsdarabok, hanem a tetején maradtak, bár én egy kicsit lenyomkodtam, hogy minél több férjen :)
Kb. 30-35 percet sült, tűpróbával ellenőriztem a tésztát. Szépen megemelkedett, emiatt nagyon könnyű lett a tésztája. A tetején a szilva savanykásabb volt, de a tésztával nagyon jó párost alkotott.
Tipp: ha szeretnétek, kihagyható a fahéj a tésztából és meg lehet szórni a tetején a szilvát fahéjjal xilittel, vagy eritrittel, úgy is biztosan finom lehet az ízhatás
