Nagyon élveztük azt a szombat délutánt, amit Alcsúttoboz arborétumában töltöttünk. Egy kedves régi barátnőm ment féjhez és ott tartották a szertartást. A gyerekekkel kicsit nehéz volt eljutni a helyszínre a szúnyogfelhők viharában, de azért sikerült fejenként 10 -10 csípéssel megúszni. Sok régi baráttal, ismerőssel találkoztam, némelyiket a gimi óta nem láttam. Nagyon jól érzeztem magam. Sajnos a gyerekek miatt nem sokat lehettünk ott, de azért egy kis beszélgetésre akadt idő. Ábel és én táncoltunk is kicsit a kápolna ajtajában, de egyedül buliztunk, még akkor nem indult be a hangulat, pedig nagyon jó zene volt. A képet egy gimis osztálytársam készítette titokban. Hogy miért vagyunk ilyen kis morcosak Ábellel, azt nem tudom.
