Április második hétvégéjén került sor az Anya kimenője napra, amit már nagyon vártam. Tulajdonképpen egész évben készülök rá, semmiért ki nem hagynám. Ez most egész napos rendezvény volt, ami nekem különösen jó volt, mert egy egész napot tölthettem egyedül, hasznos gondolatokat hallgatva, feltöltődve és keresztyén könyveket vásárolgatva. Tényleg imádom ezeket az alkalmakat!
A téma "húsbavágó" volt, kevesen lehettünk ott olyanok, akiknek nem jött jól egy kis gyereknevelésről szóló előadás, workshop. Nekem egy 6 éves és egy 4,5 éves kisfiam van, és bár nagy a szeretet közöttünk, akadnak súrlódások, bonyodalmak, számomra megoldhatatlannak tűnő helyzetek is bőven. A fő előadó, akinek a szemináriumaira is bejelentkeztem olyan témákban tartott előadásokat, hogy "miért nehéz az anyaság?", "elégedett gyerekek", "különböző gyerekek, különböző igények". Ugye, hogy ígéretesen hangzanak? Nagyon élveztem őket. Ha hasznosnak találjátok a magatok számára, olvassátok el az alábbiakban a vázlataimat az elhangzott előadásokról.
Miért nehéz az anyaság?
Ha a gondolat vigasztal, mindenkinek nehéz, nemcsak neked. Nincs anya, aki úgy nyilatkozna, hogy fenékig tejfel.
Egyensúlyt kell tartani: a gyerekkel való bensőséges kapcsolatnak élőnek és folyamatosnak kell lennie, de a tekintélyünket is érvényesíteni kell. A zsarolás és fenyegetőzés csak gyengíti a kapcsolatot. A jó kapcsolat kialakításához nem elég a gyerek mellett lenni egész nap, rá is kell figyelni. Tapasztalat szerint legkevesebb napi 5 perc intenzív figyelem már elegendő, hogy a gyerek elégedett legyen (un. szembenézős figyelem).
Minden gyerek napjában van egy-két, vagy több nehéz időszak, amely órákból is állhat. Készüljünk fel ezekre előre, hogy ne érjen váratlanul. Ha egy helyzetben elvárjuk, hogy bizonyos módon viselkedjenek, akkor azt előre mondjuk el nekik, ez segíti, hogy bennük is tudatosodjon, ill. ne élesben kelljen fegyelmeznünk, mások előtt.
Elégedett gyerek.
Ez nagyon érdekes előadás volt. Tulajdonképpen rá kellett jönnöm, hogy valahogy így nevelem a gyerekeimet, csak nem vagyok elég tudatos benne. Lehet a mindennapi beszélgetések része, hogy miből mennyi az elég, tudatosítanunk kell a gyerekekben mennyi mindenük van, és hogy ez számukra elég. Természetesen mi inkább a bőséget akarjuk nekik megadni, de nem fogják az értékelni, ha nem tudják mennyi számukra az elég. (Egy étkezéssel kapcsolatos képpel szemléltette: túl kevés - afrikai család ül egy tál étel körül, elég - egy gyerek átlagos reggelije volt a fotón, bőség - itt egy finomságokkal megrakott asztalt ült körül egy vendégsereg, túl sok - egy hordó méretű kínai kisfiú előtt hevert vagy 50 hotdog)
Fontos, hogy tanítsuk meg a gyereknek az "elég" fogalmát. Ez biztosítja, hogy a "bőséget" értékelni tudja. A mérce az lesz, amit adunk, amit megengedünk. Ha egy gyerek minden héten kap valami játékot, ajándékot, akkor neki az lesz az "elég". Ugyanígy van az édességgel, vagy mozival, fagyival, zsebpénzzel, bármi mással. Akkor neki a bőséget elég nehéz érzékeltetni. Nekünk kell abban tudatosnak lennünk, hogy a gyerek "elég" fogalmát meghatározzuk. Az előadó elmesélte, hogy a gyerekei (négy fia van) a saját zsebpénzükből vettek maguknak fagylaltot, ezért ünnepszámba ment ill. óriási ováció fogadta, ha ő meghívta őket egy jégkrémre.
Mi tesz a gyereket elégedetlenné?
Például, ha nincs otthon elég feladata, úgy érezheti, hogy nem kell kivennie a részét a családi munkákból, ha vigasztalásból, vagy hobbiból vásárolni visszük, ha a szülők hatalmat tulajdonítanak a "cuccoknak", ha túl sok cucc van otthon, ami fölösleges. Az elégedetlenséget munkálja a tévé, reklámok, katalógusok.
Hogyan előzhetjük meg az elégedetlenséget?
Ha az édesanya attitűdje alapvetően gondoskodó, tényleg figyel a gyerek valódi szükségleteire. Ha a gyerek tulajdonságait, erősségeit dicsérjük, ha az egyéniségét értékeljük, nem szorul tárgyakkal történő megerősítésre. Ne vegyünk jutalomból ajándékot (hű, mennyiszer beleestem ebbe a hibába). Töltsük értékes tevékenységekkel együtt az időnket, az teszi a gyerekeket a legboldogabbá. Példaként elmesélte, hogy Amerikában, ha egy gyerek nem járt Diesniland-ben, akkor mindenki lesajnálja. A szülők sok esetben hitelt vesznek fel, csakhogy elvihessék a gyerekeiket ide. Egy unokaöccsük, miután épp visszatértek Diesnylandből horgászni ment a családdal és mikor fogott egy jókora halat, felkiálltott: Apu, ez jobb mint Diesnyland."
Helyes pénzügyi döntések megtanítás már kora gyermekkorban.
Ha a családnak van egy havi költségvetése, aminek a megtárgyalásába a gyerekeket is beleveszik, vagy csak hallgatóságként jelen vannak, mikor a szülők beszélnek róla, az megalapozza a gyerekek pénzhez való későbbi viszonyát. Végezzenek házimunkát, de ne ezért kapjanak zsebpénzt, mert akkor csak és kizárólag ezért fogják elvégezni, holott az a cél, hogy megtanulják, a családi munkából nekik is ki kell venni a részüket. Meg kell tanítanunk nekik, hogy különbséget tegyenek, elsősorban a saját példánkkal, a vágyaik és a szükségleteik között. Valószínűleg ruhára és cipőre szükségük van, míg egy újabb csodajátékra vágyhatnak. Jó módszer, hogy listakészítésre bíztatjuk a gyereket, a vágyait szedje pontokba, fontossági sorrend szerint.
Ha nemet mondunk, meggyőződéssel tegyük, a gyerekek nagyon hamar megérzik, ha kicsit is sajnáljuk őket, mert valamit nem kaphatnak meg. Rendszeresen ajándékozzuk el azokat a dolgokat, amikre nekik nincs szükségük, természetesen őket is belevonva.
Különböző gyerekek, különböző igények
Ez volt az egyik legjobb előadás, nagyon örülök, hogy hallhattam. Természetesen nem új keletű gondolatokról van szó, mégis így pontról - pontra átnézve az egyes személyiség típusokat és hozzá nevelési ötleteket is hallva, nagyon hasznos volt.
Az előadó két skálán: lassú-gyors és feladat orientált - kapcsolatorientált, osztotta be a gyerekeket. Ezek kombinációi adják az egyes személyiség típusokat.
Lassú és kapcsolat orientált
Ezek az úgynevezett könnyű gyerekek. Igazi csapatjátékos, támogató, laza. Fontos neki a rutin és az állandóság, segítőkész, szívesen követ, nem vezető alkat. Nem szeret a központban lenni, fontos neki mások véleménye. Hűséges és érzékeny.
Nevelése: irányításra, bátorításra, megerősítésre van szüksége. Legyünk velük empatikusak, megsínylik, ha durván bánnak velük. Ha nekik valamit megígérünk, törekedjünk rá, hogy meg is tartsuk (persze erre máskor is érdemes törekedni, de náluk kiemelten fontos). Ő az, akinek mindegy, hogy mikor, hova mennek, bármit jó szívvel elfogad.
Lassú és feladat orientált
Lelkiismeretes, lassú a feladatmegoldásban. Saját maga elé állít elvárásokat, és nagyon nehezen viseli a kudarcokat. Odafigyelnek, sőt elmerülnek a részletekben, mindent elemeznek, nehezen döntenek. Óvatosak, a siker ígérete nélkül bele sem fognak semmibe. Tartózkodóak, az emberi kapcsolataikban szegényesnek tűnhetnek, nem igénylik annyira a testi kontaktust.
Nevelésük: nem szabad siettetni őket, fontos megtanítani őket arra, hogyan tudják feldolgozni a kudarcot, biztatásra, bátorításra szorulnak a feladatok elvégzése közben. Meg kell nekik tanítani, hogy magukkal szemben reális elvárásaik legyenek. Általában lemeríti őket, ha sokat vannak emberek között, figyelni kell rá, hogy elég időt tölthessenek magányosan is, hogy feltöltődjenek. Ha az ilyen gyereket arra kérjük, hogy azonnal hagyja abba, amit csinál, az nem vezet jó eredményre, időt kell hagyni nekik, hogy befejezzék amit elkezdtek. Rájuk is vonatkozik, hogy ha ígérünk nekik valamit, tűzön-vízen át tartsuk be, még akkor is, ha valami jobbat terveztünk, nekik különösen fontos az állandóság, nagyon megviseli őket a hektikusság. (Az előadó elmesélte, hogy az egyik fiának, aki ebbe a típusba tartozik, azt ígérték, hogy a szülinapján délután otthon fognak videózni, de a család suli után értement, elrabolták, bekötötték a szemét és elvitték egy hihetetlen vizi élményparkba. Mire a gyerek elbőgte magát és egész délután nem lehetett vele bírni, mert ő videózni akart otthon. Az előadó kérte, mi ne kövessünk el ekkora hibát.)
Gyors kapcsolat orientált
Ezzel kapcsolatban sajnos nem találom a jegyzetemet, úgyhogy csak amire emlékszem.
Kockázatvállaló, gyorsan hoz döntéseket, bevállalós, határozott, kezdeményező. Nagy baráti köre van, mindenki fontos számára, igazi "party arc". Vicces, szeret a középpontban lenni.
Nevelése: nyesegetni kell a baráti kapcsolatokat, mert rossz irányba is vihetik, nem szabad, hogy a baráti kapcsolatai felülírják a családi kapcsolatokat. Ő az, aki mindig más barátjánál alszik és csapatostul hozza haza az ismeretlen barátokat.
Gyors feladat orientált
Az igazi nehéz gyerek. A főbb jellemvonásai megegyeznek a korábban leírt gyors jellemvonásokkal, viszont ő a saját akaratát és terveit helyezi mindenek elé. Az előadó elmesélte, hogy a fia, három éves korában át akarta venni az uralmat a családban. Mindenről határozott véleményük van, nem tűrnek ellentmondást, igazi vezető alkatok. Mindig próbálnak meggyőzni a saját igazukról, és ha ez következetesen nem sikerül nekik, akkor azzal is megelégszenek, hogy jól felbosszantanak. Türelmetlenek, számítóak, függetlenek, hűvösek és körültekintőek, a tények vezetik őket, érzelemmentesen döntenek.
Nevelésük: nem szabad folyamatosan szembemenni velük, mert dacot szül náluk leginkább. Fontos, hogy az egyéniségüket elismerjük, de a tekintélyünket velük szemben kell a leginkább védenünk. Következetességgel, nagy adag határozottsággal nevelhetők, de ha egyik szülő és egyik gyerek is ilyen, akkor a családban borítékolhatóak a konfliktusok.
2 megjegyzés:
Hű jó kis téma...
Jó hogy örömmel töltötted a napodat :)
remélem annak is örülsz, amit ajánlok Neked a blogomon :)
De jó, hogy írtál róla! Én is nagyon sok olyat hallottam, amiért érdemes volt ott lenni. Teodóra
Megjegyzés küldése