Lilakáposzta fasírt kilófaló liszttel

A Nosalty-n találtam Receptműves oldalán ezt a vöröskáposzta-fasírt receptet. Érdekesnek tűnt és pont volt egy két hete a hűtőben aszalódó fej vöröskáposztám. Azt tudtam, hogy a fiukra nem számíthatok az elfogyasztása kapcsán, de azért megpróbálkoztam vele, sose tudni mire támad gusztusuk.

Hozzávalók:
egy fej vöröskáposzta
2 gerezd fokhagyma
1 tojás
1mokkáskanál őrölt kömény
6 szem tört borókabogyó
annyi Szoó Judit féle kilófaló liszt, amennyit felvesz, hogy szépen gyúrható legyen és összeálló a massza
tört bors
só
zsemlemorzsa (Update-t használtam)
olaj a sütéshez

Megtisztítottam a káposztát a meglehetősen fonnyadt külső leveleitől. Megmostam, lereszeltem és besóztam. Egy órát állni hagytam, utána kiszorítottam és hozzáütöttem a tojást. A borókabogyót megtörtem a mozsárban, a káposzta közé szórtam, hozzáadtam a többi fűszert, a fokhagymát is hozzá reszeltem és elkezdtem összegyúrni. Nekem nem lett sok káposzta a kiszorítás után, kisebb fejből készítettem, így kb. két evőkanál liszt kellett hozzá. Nekem be van keverve Szoó Judit receptje alapján a kilófaló liszt, csak ritkán tudom használni, mert állandóan gluténmentesen készítem az ételeket.  Csak azt nem, amit tudom, hogy Ábel úgysem enne meg. Amire kis esély van, hogy megkóstolja, azt már gluténmentesen igyekszem elkészíteni. Zsemlemorzsába forgattam és olajban kisütöttem. Nem túl forró, de igen meleg olajba tettem, arra gondolva, hogy a káposztának azért idő kell, míg megsül. A rostdús liszt miatt lehet este is enni szerintem, csak jobb lenne nem olajban sütni. Legközelebb megpróbálom sütőben, biztosan szárazabb lesz, de nem hiszen, hogy nem lenne finom.
Melegen nagyon finom volt, etette magát. A fűszerezés nagyon el volt találva, ezért is örültem az eredeti receptnek. Nekem kihűlve nem ízlett. Jobb meggyőződése ellenére Farkasapa is megkóstolta, aztán egymás után elfogyasztott legalább 5-6 fasírtot, sőt, Áron is evett kettőt. Hát így számítgassak előre...

Aszalt paradicsomos sajtkrém

Az aszalt paradicsomra egyszerűen rá vagyok kattanva. Bármilyen mennyiséget képes lennék megenni. Főleg úgy finom, hogy épp csak meg van aszalva és nincs rá olaj töltve. Eddig egy barátnőm látott el időnként egy-egy adaggal, amit szégyen, de azon nyomban felfaltam. Szerencsére a családban más nem rajong érte, így nem volt konkurenciám. 

A Tél Ízei szakácskönyvben már régen kinéztem egy diós-aszalt paradicsomos kencét, amit tulajdonképpen már többször elkészítettem, viszont nem volt időm lefotózni, mert pikk-pakk megettem. 

Szerintem jól variálható. Volt már, hogy sok dióval és füstölt sajttal készítettem, ez a mostani friss tehénsajt (vásárban vettem natúrt és fokhagymásat, mmm...) felhasználásával készült.

Hozzávalók:

5 dkg füstölt sajt

5 dkg fokhagymás sajt

5 dkg natúr tehén sajt

kb. 10 db aszalt paradicsom, olajban eltéve

egy kis löttyintés az olajból (nekem sima napraforgó olajban volt eltéve)

pár szem olajbogyó

5 dkg dió

ha nagyon sűrű, akkor kis tejföl

fokhagymapor

csili

Ezeket szépen simára turmixolom és tádám, készen van. Nagyon finom..Csuda jó volt tunkolgatni a kenyérrúddal, vagy szebb nevén grissinivel, amit sima kenyértésztából készítettem. 

Néhány napig eláll a hűtőben. A hozzávalók variálhatók, szerintem finom lehet kékpenészes sajttal, füstölt tofuval az igazi vegánoknak, és az arányok se kőbe vésettek.

Az eredeti recept miatt is és egyébként is érdemes megvenni a Tél Ízei szakácskönyvet, remek receptek vannak benne és csodaszép fotók. Aki a vegetáriánus étkezést preferálja, ne hagyja ki.

Sütőtökös minitorták

Kaptam  a helyi írószerbe gyönyörű süthető formákat, amik nagyon  megtetszettek. Rögtön arra gondoltam, milyen szépen fog mutatni majd az ovis karácsonyi jótékonysági vásárba sütött brownie-im ebben. 

Mivel picit puhábbnak képzeltem el a tésztáját, sütőtökkel dúsítottam. 

Nagyon finom lett szerintem, remélem azok szerint is, akik  megvásárolták. Talán mondanom sem kell, késő este fotóztam, mikor elkészült, úgyhogy ...

Hozzávalók:
30 dkg sütőtök püré (sütve)
3 tojás
egy csipet citromos só (vagy sima)

15 dkg cukor
2 evk juharszirup
vanília por, picike fahéj

100-150 g étcsoki (nálam Tibi)
1,5 dcl olaj


1//2 csomag sütőpor
3 dcl liszt
2 evk kakaó (holland)
10-15 dkg dió, darabosra vágva

A sütőtököt villával szétnyomkodom, hozzáadom a tojásokat, cukrot, juharszirupot, vaníliát és fahéjat, valamint a csipet sót és elkeverem a robotgéppel simára. Az olajat lassú lángon összeolvasztom a csokival és szépen beledolgozom a tojásos-tökös masszába. Mikor ismét szép sima, hozzáadom a korábban sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet, majd mikor ezzel is elkevertem, a diót. Ha nincs több kisebb méretű formánk, akkor akkora tepsibe öntsük a masszát, hogy kb. 1,5-2 cm magasan álljon. Akkor biztosan átsül és megemelkedik.

Szerintem céklával is hasonló lehet, és cukkinivel is készítettem már csokis kenyeret, az is nagyon finom volt.

Gasztroajándék - fűszeres, diós kekszek

Azt tudtam, hogy az ovis vásárra sütni fogok, hiszen sokmindenhez nem értek, a kézügyességem se valami híres, ezért, hogy ne maradjak le túlságosan a többi odaadó szülő mögött, én ezt sütöttem, többek között.

Nagyon finomak voltak. Nekem a csokival és díszítéssel kicsit édesek, de köztudott, hogy minden sütibe kevés cukrot rakok. A dió miatt nagyon finom, a fahéj pedig közelíti a karácsonyi ízvilághoz.

Hozzávalók: 
15 dgk margarin
12 dkg barna cukor
30 dkg liszt
1 tojás
1 tk sütőpor
egy csipet citromos só (én sütibe mindig ezt használom)
1 csomag vaníliás cukor
1 tk őrölt fahéj
10 dkg darált dió

A margarint habosra keverem a cukorral és hozzáadom a tojást, azzal is szépen elkavarom.

A lisztet összekeverem a sütőporral, fahéjjal, vaníliás cukorral, csipet sóval és kanalanként a margarinos masszához adom.

Hozzáadom a diót és azzal is összekeverem. Ha túl ragacsos a massza, pici lisztet lehet még hozzá adni.

3 cm átmérőjű rúddá alakítom, fóliába tekerem (azzal alakítom ki a rúd formát) és 30 percre a mélyhűtőbe teszem. Lehet egy napot is a hűtőben, de akkor nem a mélyhűtőben, hanem egy éjszakát a normál hűtő részben legyen.

1 cm szélesen darabolom, sütőpapíros tepsibe teszem és 200 fokon sütöm amíg szépen barnul a széle. Nem szabad túl sokáig hagyni.

Finom, ropogós kekszek lesznek, és nagyon ízletesek.

A tetejére összeolvasztok 100 g csokit egy evk olajjal és rákenem, majd megszórom díszítő cukorral. Egy éjszakát hagyom dermedni a mázat. 

Lehet mogyoróval is készíteni.

Ausztrál zabpelyhes keksz

Anzac-nak is hallottam már emlegetni. Sok változata ismert, mivel én ezt a receptet egy kedves barátnőmtől kaptam, évekkel ezelőtt és nagyon sokszor elkészítettem már, nem próbáltam ki más változatát. Állítólag a katonáknak készítették, sokáig eltartható és energiadús. Szerintem még karácsonyra is el lehet készíteni, egészséges, a gyerekek is örömmel falatozzák. Nagyon sok lesz egy adagból, gyerekzsúrra is kiváló nassolnivaló.

Itt az eredeti recept van, sokféleképpen variálható (szoktam is), és kevesebből is el lehet készíteni:

Hozzávalók:

300 g vaj/margarin

6 evk méz

2 bögre liszt

1 bögre cukor

2 bögre kókuszereszelék

1 bögre mazsola

1 bögre dió

2 bögre zabpehely

4 kk szódabikarbóna
1 kk fahéj

Ezen kívül: csoki, kakaó, vagy bármilyen más aszalt gyümölcs.

A vajat felmelegítjük a mézzel és a cukorral. Mikor megolvadt, beleöntjük a korábban 3 evk langyos vízben feloldott szódabikarbónát. Érdemes várni kicsit, míg kihűl, mert nagyon tud pezsegni.

A száraz hozzávalókat összekeverjük és ráöntjük a vajas-mézes keveréket. Jól összegyúrjuk. Én kis golyókat szoktam belőlük formálni, majd a két tenyerem között ellapogatom, és sütőpapríros tepsire rakosgatom. Ha nem áll össze, kis langyos vízzel segítek. Rengeteg lesz belőle. Vigyázni kell, hogy ne égjen meg, ezért 160C-on sütöm úgy 20 percig.

Muhallebi - krémes rizspuding (gluténmentes étel)

Sok fejtörést okozott nekem, hogy a tejbedarát nem tudom igazán jól helyettesíteni a gluténmentes diétában. Van olyan, hogy rizsdara, de annak egyáltalán nem olyan az állaga mint a tejbegríznek. Pedig az köztudottan finom gyerekcsemege.
Fűszeres Eszternél olvastam nemrég az 1000 Ft-ból főzős bejegyzésében ezt a receptet, ami igazából CHILI & VANILIA receptje. Ehhez minden volt otthon, így vasárnap, mikor délután állandóan nyitogatja az ember lányának családja a hűtőt és a vizslatják a szekrények polcait, némi finomság után kutatva, elkészítettem, hogy ne hiába kutatkodjanak (ahogy az dukál vasárnaphoz, sütit is sütöttem, de azt már addigra mind felfalták). Végül Farkasapának nem jutott, de hát neki meg kell lenni gyerekcsemege nélkül.

Hozzávalók:
1 l tej
7 dkg rizsliszt
2 kanál porcukor
pici citromos só
1 mk vanília kivonat
(az eredeti recept narancslikőrt írt, vagy rózsavizet - nálunk az pont most nem volt itthon)

2, 5 dcl tejjel kikeverem a riszlisztet, a többi tejet, a pici sóval odateszem forrni. Mikor felfort, kissebbre vettem a lángot alatta és belekevertem a riszlisztes masszát. Alaposan elkeverem és kevergetve főztem míg besűrűsödött. Mikor már sűrű volt hozzátettem az ízesítőket: cukor, vanília. Az állaga leginkább a tejbegrízére hasonlít, de krémesebb. Először azt gondoltam, kevés lesz a riszliszt ilyen mennyiségű tejhez, de nem, szépen besűrűsödött a főzés végére. El tudom képzelni mindenfélével, reszelt csokival, mogyoróval, gyümölccsel, citrom ízzesítéssel, lekvárral. Mi kakaószórással ettük, mert az én gyerekeim igazi magyar gyerekek és nem ismerik az ottomán konyha hagyományait, nem reklamáltak, hogy nem narancsvirágvízzel vagy rózsavízzel ízesítettem.

Kukoricaropogós (gluténmentes)

Néha szükség van nagyon gyorsan készülő vacsorákra. Ennek jegyében született ez a kukoricaropogós. Nemrég a padláson jártam és előbányásztam egy dossziét, amiben olyan receptjeim voltak, amiket még gyerektelen koromban gyűjtögettem. Érdekes volt átolvasni őket, mert az akkori ízlésemet tükrözik. Ezt a receptet is azok közül választottam. Egyébként átnézve a recepteket csak nagyon keveset tartottam meg, a legtöbbet kiszórtam, mint mostanában számomra hasznavehetetlent. Vagy azért, mert pontatlan, vagy azért, mert már egy sokkal jobb variációjára szert tettem az idők során. 

Hozzávalók:
egy konzervnyi főtt kukorica
(én fagyasztottat használtam, felolvasztottam mikróban egy kis tálkányit)
50-100 g reszelt sajt
1 hámozott, reszelt alma
2 tojás
3-4 evk gluténmentes liszt (Schar mix C)
só, fehérbors
kevés csili pehely

A tojást elhabarom, beleszórom a reszlet holmikat, majd a kukoricát, a lisztet, fűszereket és szépen összekeverem. Forró olajba egy -egy evőkanálnyi masszát teszek és mindkét oldalát megsütöm.
Az olajban sütés miatt szerintem elég kalóriadús vacsora és szénhidrát is van benne bővel, de nagyon finom lett. Az almát először nem akartam beletenni, de végül tartottam magam a recepthez és nem bántam meg, mert nagyon finom volt vele. Lehetne zablisztel, vagy kilófaló liszttel is készíteni, akkor a rosttatartalma jobb lenne.

Babapiskóta gluténmentesen

A legutóbbi Nők Lapja Konyha (novemberi) magazinban találtam erre a babapiskóta receptre. Mivel nálunk mindent gluténmentesben kell elkészíteni, így ez is az lett. Szerencsére működött a recept gluténmentes Schar liszttel is és nagyon finom lett. El lehetne használni tiramisuhoz, vagy egyéb finomság készítésére, de egy szempillantás alatt elfogyott. Azért van vele macera, nekem ez a habzsákból kinyomós történet mindig gázos, utálom, hogy tiszta kulimász leszek, és utána még fél óráig suvickolok, hogy mindent tökéletesen elmossak. Néha - néha megéri.

Hozzávalók:
3 tojás
9 dkg liszt
9 dkg cukor
kevés porcukor a szóráshoz

A tojás sárgákat kikavarjuk a fele cukorral, a fehérjét habbá verjük a másik fele adag cukorral. A kettőt óvatosan összekeverjük, rászitáljuk a lisztet és finoman belekavarjuk. Habzsákba töltjük és piskóta formákat nyomunk a sütőpapírral kibélelt tepsire. Megszórjuk porcukorral és mehet sütőbe 180 fokra, amíg szép barnásak lesznek. Figyelni kell rá, hamar sül.
Nagyon finomak, igazi házi babapiskóta feeling.

A gagyizó

A falunk határában van egy lerakat, ahol sérült dobozos termékeket lehet venni. Mostanában nagyon odaszoktam. Minden össze-vissza van halmozva, úgy kell túrkálni a holmik között és néha igazi kincsekre lehet lelni. Itt vettem az alábbi nagyon hasznos dolgokat is, de még ezen kívül jónéhány sütőformát, amiket lusta voltam lefényképezni. Sajnos Farkasapa egyre rosszallóbban nézi a vásárlásaimat, pedig csupa praktikus és hasznos holmit hoztam onnan. Már előre retteg szerintem, mivel állítok haza, mikor tudja, hogy itthon vagyok, és sejti, hogy ellátogatok a gagyizómba.

 Íme a hírhedt sütipuska - 1500 Ft-ért vesztegették.

 Ebben a formában sütöm újabban a bagetteket Ábelnek, mert a korábbi muffinformában sütött zsömléket az óvónénik következetesen sütinek hívták, pedig én zsömlének szántam. Ezt legalább nem lehet süteménynek nézni. A szilikonnal semmi gond nincs, nagyon jól sül benne a kenyérke. - 1000 Ft.

A kisebbik kenyérforma 15 cm-s, igazából gyerek főzőcskéhez készült, de nekem azért tetszik nagyon, mert néha Ábelnek reggelire tudok benne készíteni mini kalácsot (sokszor van az oviba reggelire, briós, kalács, vagy valami édes tészta), ami nem szárad ki mire megeszi. A másikat is itt vettem, kisebb, mint a családi kenyérforma, ezért szeretem.- 500 Ft

 Szilikonos nyújtólap, sokat használom, jelenleg gluténmentes. Jó lenne egyet venni még, amit magunknak is használhatnék. 1500 Ft.

Szilikonos sütőlap - 500 Ft - ez annyira nem jó, mert néha meghajlik a süti alatt, ezért elformátlanodnak időnként a kekszeim, viszont praktikus, mert sokszor ne is kell elővennem a nagy nyújtólapot, elég ha ezt a kicsit használom.

 A szépséges mini kuglóf sütőt is itt vettem 1300 Ft-ért

Ihletett kreatívkodás

Minimális idő jut mostanában arra, hogy együtt alkossunk a gyerekekkel. Ha időnk lenne is rá, nem mindig kaphatóak ilyesmire, van, hogy mire mindent kipakolok otthagynak és elmennek autózni. Én örülök, ha egyedül dolgozgathatok, de az igazi az lenne, ha ez nekik is örömet okozna. 

Mostanában Kifli és Levendula blogján nagyon sok jó öttletet találtam. De még ha nem is koppintom le egy az egyben az ötleteit, valahogy fellelkesülök és neki-neki látok valamit megvalósítani a fejemben lévő tervekből. Már az is nagy dolog, hogy a blog olvasása közben elhatároztam, hogy veszek itthonra akrilfestéket, ezt sikerült is abszolválnom Martonvásáron, és már semmi nem állhatta utamat, hacsak a saját kézügyetlenségem nem.

Az alábbi leharcolt muffinsütő átalakítását a férjem - hazaérkezvén Mesztegnyőről a fiukkal- elnéző mosollyal nézegette és látszott, hogy magában konstatálta, milyen hülyeségek fabrikálásra fordítottam a drága időt. 

A férjem által csak "gagyizónak" emlegetett boltban vettem bele szines, nagyobbacska mécseseket és már mehetett is a karácsonyi ráhangolódás. A fiuk sajnos, alig hogy meggyújtom a gyertyákat, kérdezgetni kezdik, hogy mikor fújhatják már el, úgyhogy sokáig nem élveztem a fényüket, de majd karácsony közeledtével egyre többször megyújtjuk őket, remélem. 

A kockák, amik natúr színűek voltak, szinesek lettek az új akrilfestékek és az én buzgalmam jóvoltából. Úgy akartam rajzolni rájuk (amit sajnos köztudottan nem tudok), hogy lehessen belől várost építeni. Ábel nagyon-nagyon sokat játszott vele, a képen látható építményt is ő hozta össze, teljesen egyedül.

A rakétákat csak úgy elképzeltem, aztán, mivel az ezüst színű akrilfesték már úgyis használatban volt, megpróbáltam elkészíteni. Kellett hozzá egy hosszabb (csomagoló papír volt rajta régen) keményebb papírguriga, kartonpapír- ebből készültek a támasztói, és egy keményebb papírból kivágott kúp, meg ragasztó. Jó, tudom, hogy nem egy csoda, de tetszett a fiuknak és nekem ez a fontos. Sajnos nem örök darabok, és mivel a fiuk úgy játszanak vele, hogy dobálják (szerintük reptetik) a szoba egyik végéből a másikba.

Tejesdobozokból készítettem egy garázst is Ábelnek a trabantjai (legféltettebb kincsei) számára. Arról nincs kép, de nem is lett hú de szép, mivel a festék elég csíkosan vonta be a dobozokat. Háromszor festettem át, mire egyáltalán lett színe, pedig lealapoztam először fehérrel. Három emeletet készítettem, fektetve egymáshoz ragasztottam, a kimosott, levágott tejesdobozokat. Jó erős ragasztó kell hozzá és sok idő, mert mindennek meg kell előbb száradni.

Nagy kedvem lenne együtt kreatívkodni másokkal. Az óvodába is kellene vinni a karácsonyi vásárra magunk gyártotta kincseket. Vannak ötleteim, terveim, sőt, a tavalyi évvel ellentétben már adventi naptár tervem is van de csak reménykedni tudok benne, hogy lesz is időm és energiá megvalósítani.