Padlizsán "chips" (vagy valami olyasmi)

A neten keresgéltem ropogós sült padlizsán recepteket. Ennek a képe tetszett meg a legjobban, gyorsan ki is próbáltam. Nagyon finom lett, a padlizsánok kívül ropogósak voltak, de nem úgy, mintha panír lenne rajtuk, de valahogy mégis, belül meg krémesek voltak. Nekem kis fűszert elbírt volna, így mikor a második adagot sütöttem tettem a tojásba némi fokhagymaport, nekem így jobban ízlett.

Friss salátával is finom lehet, én csak úgy a"la nature falogattam be.

Hozzávalók:
1 db padlizsán (3 perc alatt elfogyasztja egy fő)
1 tojásfehérje
1 kk só
fokhagymapor ízlés szerint

A padlizsánt héjastul fölszeleteltem, besóztam, egy órát állni hagytam, leöblítettem és megszárítottam. Egy kis méretű serpenyőbe egy ujjnyi magasságig kókuszolajat forrósítottam. Egy tojás fehérjét kissé villával felvertem, hogy habosabb legyen, ebbe forgattam a padlizsánokat, majd forró olajba oldalanként egy-egy perc alatt megsütöttem. Utána nekiültem ennek a kis adagnak és három perc alatt eltüntettem. De megérte, nagyon-nagyon finom volt.

Málnás-citromos álom (sütés nélkül, egyszerű és gyors)

Csak hogy nálam is szerepeljen valami hűsítő édesség, ami a lehető legkevesebb fruktózzal készült, de azért fogyókúrásnak nem mondanám. Egyszerűnek és gyorsnak viszont annál inkább. A tikkadt Farkasapát vártuk haza, aki két repülő- és több autóút után ért haza estére, rá gondolva készítettem. A Kulka-féle citromos álom receptjéből indultam ki, csak tettem hozzá házi citromkrémet, amit nemrég készítettem és valahogy nem akar fogyni, pedig finom, csak nekem kicsit átérzik a tojás, a fiuknak meg túl citromos. Persze azért is nem szerepelt eddig túl sok hűsítő édesség, mert mi hárman a fiukkal nem sokat eszünk, sokszor csak tényleg a legegyszerűbb dolgokhoz volt kedvem: mint a málnakrémleves (málna, tejszín, xilit turmixolva, passzírozva), vagy sült padlizsánszeletek (recept holnap).

Hozzávalók:
2 csomag babapiskóta (én boltit használtam)
2 nagy doboz 20%-os tejföl
2,5 dcl tejszín felverve
2 kis doboz málna (ebből mehetne több bele)
xilit vagy fruktóz ízlés szerint, nálam kb. 4 púpozott evőkanál fruktóz
2 bio citrom héja és leve (én más citromnak a héját nem tenném bele)
2 evk citromkrém (lemon curd - kihagyható)
1 kk vaníliapor

Az elkészítését rábízhatnám a fantáziátokra is, mert annyira egyszerű. A tejfölt elkevertem a citromlével, citromhéjjal, cukorral, citromkrémmel és a felvert tejszínnel. Egy üvegtepsibe (tálba) leraktam egy réteg piskótát (nem kell szorosan) rákentem a fele krémet, kiraktam a fele málnával (a szebbeket hagytam a tetejére) és ugyanígy még egy réteget készítettem, a tetejét is kiraktam a szebb málnaszemekkel. Fél napra behűtöttem. A piskóta beszívta a krém nedvességét, így a krém nagyon finom gazdag lett a piskóta meg puha. Jól esett a tikkasztó nap után nem csak Farkasapának, hanem nekünk is. 

Mivel Ábel ebből nem ehetett és nem is evett volna, mert nem szereti a citrom ízét, neki sütöttem saját gm babapiskótát és vaníliás krémmel pohárba rétegeztem egy-két banánkarikával.

Kilófaló angol datolyapuding

A recept Memi blogjáról származik. Mivel egy egyszerű kevert sütiről van szó, ami mégis különleges, ill. olyan, amilyet még soha nem próbáltam, rögtön elmentettem és el is készült arra a nevezetes Csiga bulira. Kilófaló liszttel készítettem, bár fogyókúrásnak nem mondanám a datolya magas szénhidráttartalma miatt, de rostdús és egy-két szelet elfogyasztása esetén, egészséges sütemény.

Szaftos, puha a tésztája. Én most fahéjjal ízesítettem, de szerintem sokmindent elbír, valószínűleg egyszer elkészítem mézes sütemény fűszerrel, gluténmentesen, mert ami teljes kiőrlésű liszttel jól működik, az gluténmentes formában is bátran kipróbálható, biztos, hogy nem lesz száraz. Majd beszámolok.

Hozzávalók:
10 dkg aszalt datolya
2,5 dl víz
1 tk szódabikarbóna
10 dkg margarin/kókuszolaj
10 dkg barna cukor
2 tojás

1 csapott kk fahéj
150 g Kilófaló lisztkeverkék süteményekhez
1 tk sütőpor

A datolyát kimagoztam, beleszórtam egy lábaskába és ráöntöttem a vizet. Felforraltam, lezártam a tűzhelyet és belekevertem a szódabikarbónát. Nagyon pezsgett, ezért kevergettem. Picit hűlni hagytam, majd simára turmixoltam. 

A lisztet, fahéjat, csipet sót, sütőport tálba szórtam. A tojásokat a cukorral és a margarinnal kikevertem, majd hozzáöntöttem a datolyás turmixot és belekevertem a lisztes keveréket. Sütőpapíros tepsibe öntöttem és 180 fokon kb. 25 percig sütöttem. Nekem nem nagyon nőtt meg.

"Hideg kutya"

Csigás buliba (oviban az egyik fiam csoporttalálkozója) készült ez is. Ez a süti is olyan, amit kizárólag vendégségbe készítek, ezért nem is szerepel a blogon, mert itthon nem fér bele az egészséges életmód kereteibe. Eleve kell hozzá egy egész margarin, sok cukor, stb., úgyhogy hanyagolom, de mivel valamiért tényleg nagyon finom, ha vendégségbe megyünk gyakran ezt viszek. Most sem bántam meg, ide is azért kerül fel, mert a szülők kíváncsiak a receptre :).

Hogy ez a neve, azt ott tudtam meg a bulin az egyik óvónénitől, nálunk eddig névtelenként "tudod az az ostyás" szerepelt.

Hozzávalók:

1 Ráma margarin

3 tojás sárgája

20 dkg barna cukor

3 csapott evk kakaó

1 csomag csokis pudingpor

100 g összetört ostya

A margarint a cukorral vízgőz felett felolvasztom, beleteszem az összes többi hozzávalót gyors egymásutánban és sűrű kavargatás közepette szép fényes krémet főzök belőle. Kb. 3 percig kavargatom, főzöm, utána belekeverem az összetört ostyát és egy folpakkal kibélelt 20 cm hosszú kenyérformába borítom. Ha van szép püspökkenyérformánk, abban még szebb lesz. Így nem lett túl magas, nagy volt neki a forma, úgyhogy lehet próbálkozni kisebbel, de én a szokásaim rabjaként mindig ebben készítem. Jól le kell nyomkodni és mehet a hűtőbe egy éjszakára. 

A hozzávalók alapján az ember nem gondolná, hogy valójában milyen finom.

Vajas-szezámos kelt kiflik

Tavaly kóstoltam egy születésnapi bulin, ahol nemcsak nálam, hanem mindenkinél óriási sikert aratott. Elképesztően finom, vajas ízű péksütemény, ami elképesztően sok kalóriát tartalmaz. Akik fogyókúráznak semmiképp se olvassák el a receptet. Eddig még nem próbáltam ki kilófaló formában, mert kizárólag vendégségbe, buliba készítettem, ilyenkor nem kísérletezem, csak magamnak meg eddig lusta voltam megsütni. A vaj mennyisége a kilófaló liszttel készítve is számottevő lenne, így inkább, ha vendégségbe készítem megeszek egyet-kettőt (hármat-négyet) és utána egy évre elfelejtem.

Hozzávalók: 
70 dkg liszt (BL 55-ös vagy keverve rétesliszttel)
1 tk só
5 dkg élesztő
1 dl tej

1 kockacukor
1 dl olaj
3 dl kefír
18 dkg vaj

tetejére: 1 tojás és szezámmag

A lisztet 1 tk sóval tálba mérem. A kefirt kimérem, meglangyosítom és belemorzsolom az élesztőt és ez egy db kockacukrot. Hagyom felfutni. A vajat 2 tk sóval kikeverem. Kimérem a tejet és az olajat (én egy edénybe összeöntöttem a kettőt) A liszthez öntöm az élesztős kefirt és elkezdem dagasztani, hozzáöntöm a tejes olajat és fényesre, rugalmasra dagasztom a tésztát a robotgép spirálkarjával, majd a végén a kezemmel.  Rögtön dolgozom vele tovább. 8 részbe vágom, szemmel mérve, hogy egyformák legyenek. Kettőt-kettőt kerekre nyújtok (kb. 20 cm átmérőjűre) az alsót megkenem a sós vajjal, befedem a másik lappal és 8 háromszögbe vágom. Így lesz 4 dupla köröm, amikből kifliket készítek. Lehet 12 darabba is vágni a kört, akkor picike, helyes kiflik lesznek, nem ilyen böszmécskék, de nekem így is tetszett.

Sütőpapíros tepsire teszem őket, megkenem tojással, megszórom szezámmaggal és hagyom kellni 3/4-1 órát. Mikor már láthatóan megnőttek, elég. 200 fokos sütőben 20 perc alatt gyönyörű, aranyszínű, óriás kiflik sültek.

Diabetikus pohárkrém

Ez nem gluténmentes édesség, bár el lehet készíteni olyan formában is (pl. granola helyett összetört mézes gm kukoricapelyhet szórni rá, vagy kakaós rizspelyhet), nálunk nem lenne értelme, mert a nagyobbik fiam nem eszik meg ilyesmit, ezért a család nagyobb részének az ízlése szerint készítettem. 

A júniusi Nők Lapja konyhában szerepel az ötletadó recept, amiről Vrábel Kriszta azt mondja, hogy 20 g szénhidrát van benne. Az enyémben sem lehet sokkal több, de pontosan nem mértem ki, a recept alapján ítéljétek meg, de szerintem minimál édesség, amellett, hogy üdítő, finom és gyerekjáték elkészíteni.

Hozzávalók:
1 doboz Danone Aktivia natúr joghurt
3-4 evk eritrit
20 g eper
1,5 dcl habtejszín
4 evk granola müzli (nálam házi készítésű)
1 evk zselatin 2-3 evk vízben feloldva és felmelegítve

A joghurtot elturmixolom az eper nagyobb részével (hagyni kell a tetejére is) és egy-két evk eritrittel, aminek ugye 0 az energia és szénhidráttartalma. A tejszínt felverem 2 evk eritrittel, majd belekeverem az epres joghutrba. A zselatint egy csészében elkeverem a vízzel és a mikróba teszem felmelegedni. Mikor felolvadt a krémbe keverem. Poharakba rétegezem, a tetejére szórok egy-egy evk granolát és szórok rá a szeletekre vágott eperből is. Behűtöm. Finommmm...

Gluténmentes gyors szendvicssütős kenyér

Sokszor készítettem, mert velünk sajnos gyakran előfordul, hogy elfogy itthon a gluténmentes kenyér, péksütemény. Vacsorára, reggelire kiváló és gyors megoldás egy ilyen szendvicssütős kenyérke egy pohár teával, kakaóval. A fiuk nagyon szeretik, mert frissen elképesztően ropogós és tényleg nagyon ízletes. Ez sós változat, bár kinézetre gofri, de nem az, hanem egy szelet tartalmas kenyér. Bármilyen maggal, liszttel dúsítható, nekem eddig nem sikerült elrontani, bár ne mindig tartottam be a lentebbi arányokat. 

Hozzávalók:

4 púpozott evk olcsóbb gluténmentes liszt

(nálunk legtöbbször Femini kenyérliszt)

2 púpozott evk rizsliszt

1 mokkáskanál száraz élesztőpor

só ízlés szerint

2 evk napraforgómag

5 dkg sajt reszelve

5 dkg sonka kockázva

annyi folyadék, amennyivel kenőcsös állagú, sűrűn folyós tésztát tudunk keverni

Ehhez még a robotgépet sem szoktam elővenni. Mindent egy tálba mérek és gyors mozdulatokkal, lassanként adagolva a folyadékot, összekeverek. Hagyom pihenni 10-15 percet meleg helyen és már süthető is. A szendvics- vagy gofrisütő mélyedéseit alaposan kiolajaozom, úgy merem bele a tésztát. Nem szabad emelgetni, hogy nem váljon szét, de ha kész, gyönyörűen kiemelhető, nem kell félni tőle.

Tipp: lehet párizsit, virslit apróra kockázva bele tenni (nem túl egészséges, de mit csináljak, ha a gyerekek ezt szeretik a legjobban), markánsabb ízű sajttal is finom lehet, a fűszerezése is lehet változatos, vagy a magkeverék, amit beleszórunk.

Farkasapa főztje - Harcsapaprikás túróscsuszával

Hát igen! Nálunk Farkasapa az, aki elkészíti a húsos ételeket. Hétvégén, ráérősebb időben készült. El is molyolt vele egész délelőtt. A fiuk pörköltet kívántak és semmi normális húst nem talált szegény Farkasapa előző este a hiperben, így friss harcsát vett, persze nem filét, mert az túl sokba került, ezért is volt a molyolás. De megérte, mert tényleg finom volt! Anyukám, aki nagy szemeket meresztett, mert még életében nem evett halból paprikást, is megdicsérte, bár bizalmatlanul meregetett először csak a szaftból. A fiuknak is bejött és legalább fogyasztottak halat, amit annyira kellene, de igazából nem szoktunk. Egyrészt, mert helyben, hogy úgy mondjam nem igen jön szembe, másrészt, mert én utálom a halízt, csak olyan hal jöhet szóba karácsonykor is, ami nem halízű. Mondjuk a harcsa ilyen. A díszítés is Farkasapát dicséri, ő ki nem adna a kezéből olyan képeket, mint én szoktam. :)

Hozzávalók

1 nagy fej hagyma

1 paradicsom

1 tv paprika

1 kg harcsa (nem filé)

1 evk pirospaprika

A halhúst leszedte a csontokról, szálkákról és felkockázta. Készített egy pörköltalapot a hagymából, paradicsomból, paprikából oly módon hogy beletette a hal azon részeit, amit nem tudott filésíteni, vagyis kis halhússal a csontokat. Alaposan összefőzött mindent, vagyis inkább szétfőzte a zöldségeket. Mikor késznek ítélte, átpasszírozta, így nem mehetett bele szálka és egy csodás, selymes alapot kapott. Ebbe aztán beletette a halhúskockákat, amik bizonyosan szálkamentesek voltak és 10 percet rotyogtatta.  

A tészta a szokásos módon készült, túró, tejföl és tészta.

Ottis féle "mindenki kedvence", nálunk is

Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni erről a kis kenyérkéről! Egyszerűen nagyon finom volt. Sajnos nem gluténmentes, abból nem tudnám elkészíteni, csak a család nem gluténmentesen étkező felélnek lehetett így a kedvence. Annyira puha a bélzete, annyira eteti magát, ebből a szempontból igen veszélyes!

A receptet megtaláljátok Ottisnál, aki szereti a finom péksüteményt (ki nem), próbálja ki! Semmit nem változtattam rajta, tökéletes volt, és mivel először készült, ezért még nem kísérleteztem vele, majd legközelebb(mert biztosan lesz legközelebb :)).

Diabetikus (édesítős) kalács

Állítólag régen sláger sütemény volt. Én sohasem kóstoltam, de hallottam róla. Anyukámmal beszélgetve merült fel, hogy ő kóstolta és nagyon ízlett neki és mivel szerettem volna valamivel meghálálni, hogy annyit vigyáz a gyerekekre, gondoltam elkészítem neki és a családnak.

Hozzávalók:
50 dkg fehér tönköly liszt
10 dkg tk kiőrlésű tönköly liszt
1 csomag vaníliás cukor
3,5 dl tej
1 dl étolaj
1 csomag száraz élesztő
csipet só
20 szem édesítő tabletta
3 ek. keserű kakaópor
1 tojás a kenéshez

A tejet megmelegítettem, feloldottam benne az édesítő tablettákat (nem lett túl édes a kalács, azért aki igazán édeset szeretne, azt tegyen bele 30 db tablettát) és a vaníliás cukrot, majd beleszórtam az élesztőt. A liszteket egy tálba öntöttem, tettem hozzá egy csipet sót, kezem ügyébe készítettem az étolajat kimérve. Mikor az élesztő felfutott, a tabletták elolvadtak a lisztbe öntve, dagasztókarral elkezdtem kidolgozni a tésztát, félidőben hozzáöntöttem az olajat és tovább dagasztottam, míg fényes, rugalmas lett. Kettéválasztottam és egyik felébe belegyúrtam (óriási nehézségek árán) a kakaóport. Ha még egyszer készítem, nem így fogom, hanem még elkészítés előtt felezem a mennyiségeket és külön-külön készítem el a tésztákat.

Nem kellet kelni hagyni, rögtön kinyújtottam és egymásra tettem a szintén felezett tésztákat (szóval a feleket is feleztem, mert két kis rúd kalácsot szerettem volna), feltekertem mindkettőt és tepsibe tettem, a tetejét megkentem tojással. Egy órát kelt letakarva a hideg sütőben. Utána 180 fokon szép pirosra sütöttem őket. Aznap nagyon finom volt bár tényleg kevéssé édes, nekem másnap kicsit szárazabb, de azért lekvárral, vajjal, mogyorókrémmel így is elfogyott. 

A férjem szerint, hiába diabetikus, annyi lekvárt és egyebet rákent, mert nem volt elég édes, hogy bőven több szénhidrátot vitt be, mint ha cukorral készítettem volna. Hiába mondtam neki, hogy ez egy ilyen recept, "édesítős kalács", direkt ezt kell használni hozzá.

Tipp: a lisztekkel lehet variálni. Mivel én nem magamnak, hanem a családnak készítettem, csak egy kis teljes kiőrlésűvel gazdagítottam, de el lehet készíteni kilófalóból is, akkor tényleg diabetikus lesz.