Mandulalisztes-mogyorós muffin (gluténmentes)

Egy kísérlet a Nature Cookta mandulaliszt felhasználására. A vanília és a mogyoró jó párosítás. A tésztája kicsit morzsálódós lett, de végül is nem csoda, nincs benne búzaliszt, de az íze nagyon finom.

Hozzávalók:
1 tojás
1doboz Aktivia natur joghurt
70 g Xukor (nyírfacukor)
40 g kókuszolaj
pici vanília
40 g Nature Cookta mandulaliszt
30 g rizsliszt
30 g gluténementes zabliszt
1 kk sütőpor
50 g mogyoró morzsásra törve


A tojást, Xukrot, joghurtot, vaníliát és olvasztott kókuszolajat alaposan összekeverem. Figyelni kell, hogy se a tojás, se a joghurt ne legyen nagyon hideg, csak szoba hőmérsékletű, mert a kókuszolaj találkozva a hideg dolgokkal visszadermed, így csomóssá válhat.
A liszteket és a sütőport, valamint a darált mogyorót összekeverem és nedven hozzávalókhoz adom. Alaposan elkeverem, kapszlikkal kibélelt muffinformába adagolom és 180 fokon 20 percet sütöm.

Magos ropogós - egészséges abonett házilag

Reggelire vagy uzsonnára ajánlom ezt szuperegészséges, sokféleképpen variálható kenyérkét. Csupa egészséges hozzávaló teszi alkalmassá akár a diabetikus étrendbe való beépítésre vagy a fogyókúrás étrendben való szereplésre: zabpehely, magok, teljes kiőrlésű liszt. Aki tejmentesen étkezik, a tetején a sajtot cserélje növényi eredetűre, de akár el is hagyható. Lehet fűszerezni sokmindennel: fokhagymával, kis parmezán sajttal, akár dióval, tökmaggal is készülhet. 

A recept csészében van megadva, ami1,5 dcl-es, de az arányok megtartásával szerintem bármilyen mérőeszközzel lehet készíteni, nagyobb, vagy kisebb adagban. A lényeg, hogy magok, zabpehely, víz és teljes kiőrlésű liszt segítségével igen finom, lapos kis kenyereket kapunk. Kell még egy jó szendvicskrém és kész az egészséges reggeli.

Hozzávalók:
1/2 cs szezámmag
1 cs napraforgómag
2 1/2 cs teljes kiőrlésű liszt
1 cs zabpehely
1/2 cs lenmag
1,5 kk só
2 kk sütőpor
2/3 cs kókuszolaj
100 ml víz

A száraz anyagokat összekevertem. Hozzáadtam a nedves hozzávalókat és alaposan összedolgoztam. A tészta ragacsos állagú, de szépen összeáll. Hagyni kell pihenni fél órát, addig jól megszívja magát folyadékkal a zabpehely és a liszt. Két fólia között kinyújtottam kb. 3 mm-esre és pizzavágóval kis lapokat vágtam. Óvatosan sütőpapíros tepsire rakosgattam, a tetejét megszórtam reszelt sajttal és 180 fokon, légkeveréssel 10 percet sütöttem. Mikor a sajt pirosas a tetején, akkor már biztosan jó.
Rögtön a sütés után ropogósan puha, másnap inkább puhák a szeletek.

Kipróbáltam úgy is, hogy a sajtot belereszeltem a tésztába, és élesztővel készítettem. Ha lehet, úgy még finomabb, ropogósabb. Próbáljátok ki!

Túrós-spenótos gnocchi

Elképesztően finom étel, még a férjem is erősen hümmögöt, miközben lapátolta befelé a gombócokat, pedig utálja a spenótot. A recept ötlete innen származik. A helyzet az, hogy valószínűleg ő szárazon mérte a 300 g spenótot, én meg már megpárolva. Nekem rengeteg lisztet vett fel, kb 500 g-ot, de nem baj, mert ami megmaradt eltettem a mélyhűtőbe. Abból is gondolom ezt, mert az enyémek erősen zöldek lettek, emiatt aztán kicsi nehéz is volt a gyereket meggyőzni, hogy azért finom. Az egészben a spenót tisztítás volt a legnagyobb kihívás, mert utálom. Miközben csinálom, újra és újra megfogadom, hogy ezentúl csak mirelit spenótot veszek, mert amellett, hogy rengeteg vizet használok közben, egyenként válogatni, tépkedni a leveleket, hát, nem túl szórakoztató...

Hozzávalók:
300 g spenót, már megpárolt mennyiség ennyi
300 g túró
3 tojás
500 g liszt
30 g olvasztott kókuszolaj
só, esetleg bors
Mártás: 
Parmezán sajt, vaj.

A friss spenótot megtisztítottam, a vastagabb ereket kivágtam, és valamennyire összevágtam. Kis olíva olajon megpároltam, míg összeesett, majd kinyomkodtam belőle a maradék folyadékot. A túrót, tojás, sót, borsot tálba tettem, hozzákanalaztam a már langyosra hűlt spenótot, olvasztott kókuszolajat és alaposan összekevertem. Annyi lisztet tettem hozzá, hogy gyúrható legyen a tészta, és ne ragadjon nagyon. Azért egy kicsit ragadt. Maréknyi darabokat téptem le belőle és hurkává gyúrtam, majd elvágtam kicsi darabokra, azokból meg gombócokat gyúrtam. Először megpróbáltam villa hátán hengergetni, hogy igazi gnocchi legyen, de úgy láttam, ez nem fehér embernek való elfoglaltság, így gömböcök lettek. Az ízéből nem vett el, viszont gyorsabb volt a formázás. Sós vízben főztem, több részletben. Mivel tényleg sok lett ebből a mennyiségből, ezért kb. fele mennyiséget gombóconként tálcára tettem és lefagyasztottam, mikor keményre fagyott egy zacskóba tettem,

Egy kevés vajat megolvasztottam és a kifőtt gombócokat beletettem. Jól összeforgattam és már tálaltam is. A tetejére parmezán sajtot reszeltem.

Mandulalisztes piskóta Nutellával (gluténmentes)

Kaptam kipróbálásra Nature Cookta mandulalisztet, és már régóta szerettem volna piskótát készíteni, amit Ábel is nyugodt szívvel ehet. Egyszerű kis sütemény, igazi vasárnap délutáni nassolni való. Nekem egyébként nagyon édes volt, mert szerintem a Nutella egyszerűen gej, de lehet savanykásabb lekvárral is tölteni, vagy akár piskóta tekercset is készíteni belőle. Nem titkolom, hogy a tészta törékenyebb, mint a liszttel készült társa, és nem is annyira rugalmas, de azért kezelhető.

Hozzávalók:
4 db házi friss tojás
4 evk Xukor (nyírfacukor)
4 evk Nature Cookta mandulaliszt

A tojások sárgáját kikeverem a nyírfacukorral. A tojások fehérjéjét kemény habbá verem egy pici sóval.  Mikor már szép kemény és fényes, belekeverem a tojássárgájás keveréket és egy hablapáttal finoman átkeverem, majd beleszitálom a mandula lisztet. Azzal is átkeverem, míg egynemű a tészta. Nem szabad sokági piszmogni vele. Sütőpapíros tepsire öntöm, elegyengetem és 180 fokon tűpróbáig sütöm. Nem szabad túlsütni. Kivéve hagyom kihűlni, kettévágom, egyik felét megkenem Nutellával (gluténmetes fajtát kell venni)  és befedem a másik lappal. Szeleteket is lehet vágni, kinek hogy tetszik.

Gluténmentes Glutenix kalács

Hétvégén sok-sok rendezvényt végiglátogattunk. Ilyenkor elképesztően nehéz Ábel számára korrekt uzsonnát vinni. Az a sok illat, sülő lángos, töki pompos, kürtőskalács és egyéb vásári finomság! Nehéz versenyre kelni vele. Ábel ezekből mind nem ehet, így persze mi sem eszünk, inkább mindig viszünk magunkkal szendvicset. Most az alábbi kalácsból készült szendvics vajjal és mogyorókrémmel, ami ha nem is vette fel a versenyt a vásári finomságokkal, azért Ábelnek jól esett és nagyon jó étvággyal fogyasztotta. 

Hozzávalók:
350 g Glutenix foszlós kalácspor
280 ml tej
2 kk száraz élesztő
2 tojássárgája
5 g vaj olvasztva
1 kockacukor vagy egy kk cukor

A tejet meglangyosítottam. Egy részében feloldottam a cukrot és beleszórtam a száraz élesztőt, megvártam, míg felhabosodik. A lisztet egy tálba szórtam, a közepébe mélyedést készítettem és a tojássárgáját beleütöttem. A vajat felolvasztottam. A robotgép keverőspiráljával a lisztet-tojást - élesztős tejet és maradék tejet szépen összekevertem. Mikor egynemű volt a felolvasztott vajat is belekevertem és dagasztottam kb. 2 percig. Egy kivajazott kenyérformába öntöttem a tészta kb. 2/3-át, majd a tésztába, ami a tálban maradt egy evk kakaóport kevertem és azt is beleöntöttem a kenyérformába. Kicsit összekevertem egy villával, hogy szép márványos legyen és egy órát letakarva kelni hagytam. Mikor beleöntöttem a forma feléig ért, mikor betettem sülni 160 fokra kb. a forma 3/4-éig és a sülés közben úgy kidagadt, hogy azt hittem, ki is folyik. De szerencsére nem történt baj. A teteje megrepedt, de nagyon finom, tényleg foszlós, puha kalács lett belőle. A bélzete levegős, könnyű és még két nap múlva is puha volt. Aki készített már gluténmentes péksüteményt, az tudja, hogy ez mit jelent. Rácsra tettem, mikor elkészült, hogy nehogy benedvesedjen a formába.

Zöldséges fritatta - könnyű nyári ebéd

A zöldséges Martonvásáron nem egy jól felszerelt hely, de azért tavasszal itt is van újkrumpli és cukkini. Ahogy tanácstalanul álldogáltunk és gyümölcsöt válogattunk a gyerekeknek, a férjem felkapott két kis cukkinit és várakozóan nézett rám, hogy megvegye-e nekem (állandóan padlizsánnal és cukkinival kedveskedik nekem, mert ő utálja, ezért a szeretet megnyilvánulás legerősebb kifejezésének érzi, hogy ilyeneket hoz nekem, ha elmegy vásárolni). Most nem kértem, mert épp nem jutott eszembe semmi, amit készíthetnék belőle. Nézte még egy darabig a cukkinihalmot, majd felkiáltott: "Tudom mit készítek belőle: csinálok egy finom zöldséges rántottát." Engem felajzott az ötlet, a gyerekeket kevésbé. Egy irigykedő hölgy jelezte, hogy vihetünk nekik is. Mikor a játszótérről farkaséhesen hazaestünk még jobb ötletnek tartottam. A rántotta egy gyors fogás, de nem az én férjemnél, aki még a sütőbe is betette egy körre, nekem viszont már csorgott a nyálam, alig győztem kivárni, hogy elkészüljön.

Hozzávalók:
5 tojás
kevés tejszín
2 kis cukkini lereszelve
1 fej hagyma
1-3 evk olíva olaj
egy paradicsom
1 csokor petrezselyem
5 dkg trapista sajt
1 evk parmezán sajt
5-6 db újkrumpli
só, bors

A hagymát apróra vágta és megdinsztelte picit az olajon, a zöldségeket (krumpli, cukkini) nagy lyukú reszelőn lereszelte (a cukkinit nem pucolta meg) ezeket is rádobta a dinsztelt hagymára, Rázva kevergette, párolta. Összevágta a petrezselymet, rászórta azt is és megfűszerezte. Egy üvegtepsi aljába öntötte. A tojást felverte a tejszínnel, ebbe is tett kis sót és borsot, beletette a reszelt sajtot és ráöntötte a zöldségekre. Kirakta a tetejét paradicsommal és kb. 20 percig 200 fokon sütötte.

Könyvek ajándékba

Van néhány gasztronómiai témájú könyvem, amit soha nem használtam. Úgy gondoltam, itt a blogomon meghirdetem, aki akarja vigye. Ingyen adom, csak írjatok.

Ezek a következők:
Giannival a konyhában

Nekem fél óra elég (hipergyorsan elkészíthető ételek)
Ehhez nem találtam képet, mert lehet, hogy nem pont ez a címe, de valami ilyesmi. Elég különleges ételek vannak benne, talán ezért is nem sokat forgattam. De hátha valakinek épp ez hiányzik.

A főzés nagy enciklopédiája

Mit egyen a gyerek?
(ebből két példány is van) 

Még lehet, hogy akad néhány, de most csak ezeknek a címe jut eszembe.

Aki szeretné valamelyiket, az jelezze itt egy megjegyzésben, vagy írjon mailt. 

Az átadás Martonvásáron, ill. esetenként Budapesten lehetséges.

Mákos perec gyereknapra

Az óvodában gyereknapoztunk, oda készült ez a nagyon egyszerű kis perec. A recept ötlete innen származik, de nekem a víz extrém kevésnek bizonyult még ha a mákot nem is tettem volna bele.  Egyébként négy süteménnyel készültem az ovis gyereknapra, ebből kettő gluténmentes volt és ezekből három süteményt így vagy úgy elrontottam. Rá kellett jönnöm, hogy ez egy ilyen nap, ezeken a napokon nem lenne szabad süteményt sütnöm, mert biztos, hogy nem sikerül. Ti is vagytok így néha?

Ez pont az lett, ami jól sikerült. Persze én vagyok a buta, miért kell nekem, ha valamilyen alkalomra viszek sütit új recepteket kipróbálnom.

Hozzávalók:
250 g liszt
50 g darált vagy szemes mák
250 ml víz
20 dkg parmezán sajt
3 evk olíva olaj
1 kk só
1 db. kockacukor vagy 1 tk cukor
2 kk porélesztő
a tetejére szezámmag

Az élesztőt a víz egy részében a kockacukorral felfuttattam. A lisztet és mákot, sót és parmezán sajtot tálba mértem, a közepébe öntöttem a felfuttatott élesztőt. Elkevertem, majd apránként hozzáöntve a többi langyos vizet, dagasztani kezdtem. Nem ragadós, puha, rugalmas tésztát kell kapni. 

Hagytam a duplájára kelni, majd 4 darabra vágtam. A négy darabot egyenként 8 darabra és azokat 20 cm-s rudakká formálva perec alakúra hajtogattam. Sütőpapíros tepsire raktam, a tetejét megkentem vízzel és megszórtam szezámmaggal, majd előmelegített 220 fokos sütőben 10 percig sütöttem. 

Hát ennyi a recept. Az ovisoknak és az óvónőknek is ízlett.

Diósült (gluténmentes)

Dióból már készültek nálunk kolbászkák. Zizi diósült receptjét, amit ő Annától kapott, már nagyon régen elmentettem, de az elkészítés váratott magára. Köretnek egyszer krumplipürét, másnap karfiolpürét ettem hozzá. Hmm... nagyon finom volt.

Hozzávalók:

250 g dió, mandula, sós mogyoró, szezámmag (ízlés szerinti arányban)

1 fej hagyma

1 g fokhagyma

1 tojás

400 g paradicsom konzerv (nálam darabolt volt, lecsepegtetve)

150 g sajt

1 csokor friss petrezselyem

2 teáskanál friss zsálya

1/2 teáskanál friss menta

pici citromlé

só, bors

kókuszolaj a forma kikenéséhez

Egy robotgépbe szórtam a magokat ledaráltam, majd egy tálba tettem. A robotgépbe tettem a hagymát, fokhagymát, paradicsomot, fűszereket és azt is összeturmixoltam, majd a darált magokhoz öntöttem. Beleütöttem a tojást és a sajtot is beletettem, amit előtte lereszeltem. Majd belesimítottam egy tortaformába, amit kókuszolajjal kikentem, és 180 fokon kb. 50 percig sütöttem. Mikor kihűlt, csodásan lehetett szeletelni és nagyon-nagyon finom volt, tényleg. 

Olaszország - Zumba tábor

Alig tudom bepótolni ezt az öt napot, amit Olaszországban töltöttem, mert annyi "finom" bejegyzés született az általam is olvasott gasztroblogokon, hogy egyszerűen nem tudom mindet végignézni. Jó volt nekem, mert család nélkül, öt napot tölthettem Lido di Pomposaban és napi sok órát zumbázhattam. 

A zumbát valaki vagy elsőre megszereti, vagy egyáltalán nem jön be neki. Én az előbbi csoportba tartozom. Egy éve járok folyamatosan, nem mindig rendszeresen, sajnos. Sokszor elnézem a zumbázó társaimat. Nők mindenféle korosztályból (2-100), soványak-kövérek-normál testalkatúak, de mindannyian szeretnek táncolni. Egy, mondjuk középkorú családos nőnek mennyi alkalma van táncolni? Max otthon a tükör előtt, de akkor is fenyeget a veszély, hogy a családja kiröhögi. Bulizni már nem nagyon mehet el, ha meg a latin zenére pezsdül fel a vére, akkor elmehet egy tánctanfolyamra, de párja már nem biztos, hogy akad. 

Szóval a zumba teret ad arra, hogy az ember lánya mozogjon, kiélje a tánc iránti szenvedélyét és amúgy jó társaságban legyen. Már évek óta nem vihogtam annyit, mint a táborban a lányokkal, akikkel egyébként ott ismerkedtem meg. Mindannyian "családanyák" vagyunk, de szeretünk élni és egyikünket sem elégít ki, hogy ellátjuk a családunkat és dolgozunk. Ez a kicsit több, számunkra többek között a Zumba. A táborban durván sokat zumbáztunk, minden nap sok-sok órát, délelőtt-délután-este. Jól esett, de az utolsó napon már nagyon fájt a lábam, nem szokta az ökör a szántást, ugye. :)
Sokan csodálkoztak, hogy a férjem "elengedett", mert ez nem általános, hogy két gyerek mellől csak úgy elruccanok Olaszországba, pár napra, de nem csak hogy elengedett, hanem nagyon biztatott, hogy menjek. Nem volt olyan egyszerű megoldani, sok-sok szervezést igényelt, de végül minden rendben volt. Olyannyira, hogy éjszaka érkeztem haza és mivel reggel már az ágyban találtak a fiuk, ügyet se vettettek rám, természetesnek vették, hogy ott vagyok. Annyit kérdeztek: "Anya, hát te hogy kerültél ide?" :)

Olaszország boltjaiban kiélhettem a különleges hozzávalók iránti kíváncsiságomat. Úgy jöttem haza, hogy a tipikusan olasz ételekből hoztam kóstolót: citromlekvár, piadena, pesto, olaszt tészták, sonka, parmezán sajt. Már alig várom, hogy kipróbáljam őket. A citromlekvárról már tudok referálni, nagyon -nagyon finom.

Képek nem készültek, mert elfelejtettem fényképezőgépet vinni, ezért csak a tengerparton kattintottam egyet a telefonommal, de ebből is látszik, hogy milyen nyugalomban pihenhettem. :)