Sajtböbő (vegetáriánus köret)

Ez, egy roppant egyszerű vegetáriánus köret. Nem kell hozzá más, mint sajtok (én fele füstölt, fele trapistát szoktam, de mehet bele pici parmezán is), liszt, vagy kukoricapehelyliszt és tojás, bors. A sajtot lereszelem, a tojást hozzáütöm, fűszerem (só szerintem nem kell, mert a sajtok sósak) és annyi kukoricapehelylisztet, vagy lisztet teszek hozzá, hogy formázható masszát kapjak. Olajban kisütöm. A fiuknak nem annyira jött be, magamnak készítettem, mert a többiek sült karajszeleteket ettek.
A vicc az volt, hogy mikor Krisztián kitalálta, hogy készítsünk ilyet (a barátunknál valami hasonló volt pénteken), akkor rákeresett a neten a receptre és megtalált egyet a Mindmegettén. Én nekiálltam összekeverni a hozzávalókat, de mivel most nem volt itthon kukoricapehelyliszt, aggodalmaskodott. Mondogatta, hogy a recept nem így szólt. Én is megnéztem és mit látok, az én saját receptem a Mindmegettén, én raktam fel még 2005-ben. : )) Mondtam neki, bízza csak rám. Finom lett.

Cukkinis csokoládé kenyér (gluténmentesen)

Hát ez a csokis kenyér egyszerűen varázslatos, tényleg. Olyan finom, puha, fűszeres, hogy szinte elolvad a szájban. És gluténmentes, és egészségesebb, mint a bolti édességek, és kezdők is elkészíthetik, mert pofon egyszerű. Egy angol gasztroblogon találtam, de már nem tudom hol, mert egy gyűjtőoldalt szoktam olvasgatni, ezt, és ha valami nagyon megtetszik, lefordítom a guglival. Ez is egy ilyen volt, alig vártam, hogy elkészítsem, mert nagyon kíváncsi voltam rá. Kinyomtattam, és meglepve láttam, hogy egészen követhető a recept, hiába nem hozzáértő fordította. Akkor jöjjön a recept.

Hozzávalók:
1/2 csésze olaj
1 csésze barna cukor
2 tojás
1 mkk vanília (akinek nincs vanília pora, vancukor is jó bele)
1,5 csésze lereszelt cukkini
1 csésze liszt
1/4 csésze cukrozatlan kakaó
1 kk sütőpor
1 kk szódabikarbóna
csipet só
1/2 kk fahéj
késhegynyi szegfűszeg
1 tábla Tibi tejcsoki
1/2 csésze dió (opcionális, de akkor két evk-al több liszt kell)

Kiválasztok egy csészét, az enyém 2,5 dcl-es volt. Az olajat, cukrot, tojást és vaníliát robotgéppel szépen kikavarjuk úgy 2 perc alatt. A reszelő legkisebb részén  lereszelem a cukkinit (nem kell kinyomkodni). Hozzáteszerm a cukkinit a cukros keverékhez, azzal is kavargatom picit. Lényeg, hogy a cukor kicsit elolvadjon, ne maradjon benne szemcsés. Egy másik tálban a lisztet, sót, sütőport, szódabikarbónát, kakaót, fűszereket keverem össze, majd beleöntöm az egészet a cukros keverékbe aprádonként és szépen elkavarom. A végén jöhet a dió és a pici kockákra vágott csoki.
Én a minimuffinsütőben sütöttem belőle 24 kis muffint és még a kisebbik kenyérsütő tepsibe is jutott, ez van a képen, szóval elég sok lesz. A minimuffinokat kb 15 percig kell sütni 180 fokon. Tűpróbával kell ellenőrizni a kenyérformában készültet, hogy átsült -e. Nem érdemes túlsütni, mert lehet, hogy akkor kiszárad.

Nem fogjátok megbánni, ha elkészítitek

A tűzoltóságon

Már régóta tervezzük, hogy egy barátunk közreműködésével megmutatunk a fiuknak egy tűzoltó állomást belülről.
Pénteken mentünk vendégségbe a fent említett barátunkhoz és a családjához, annak apropóján, hogy két hónapos a kisebbik fiuk és mi még csak képen láttuk. Ezért megszerveztük a tűzoltósági látogatást is. Én otthon maradtam babázni a feleséggel, a fiuk meg felkerekedtek és a III. kerületi tűzoltóságra mentek terepszemlére. Hihetetlenül kedvesek voltak az ottaniak, nem kímélték magukat a fiaink szórakoztatásában. Kihozták a legnagyobb tűzoltókocsit, emelővel utaztatták a fiukat és mindent apróra megmutattak. Vezethették a régi Tátra tűzoltó autót (amiért Farkasapa is majd megőrült, de felnőtt módjára visszafogta magát, és nem kérte, hogy hadd üljön be ő is a kormány mögé), felöltöztették őket miniatűr tűzoltóknak, kaptak sisakot is, ami világít és egészében véve szuperül szórakoztak.
Mondanom se kell, hogy eddig is naponta hallgattam és valószínűleg még sokáig fogom hallgatni a történeteket a csodás napról.
Nekem is jó napom volt, mert sokat babázhattam, és nagy kedvet éreztem, ahogy a kisbaba mosolyát láttam, hogy újra legyen nekem is egy ilyen saját apróságom, akinek a gügyögését hallgathatom. Persze ez a lelkesedés nem elég, ennél több motivációra lenne szükség, hogy újra úgy érezzem, belevágnék, de nagyon jó volt a kölcsönkapott babát is ajnározni.

Gesztenyés tallér (gluténmentes)

Régen, mikor még csak kezdtem felfedezni a sütés örömeit, elkészítettem Stahl Judit gesztenyés csillag sütijeit. Állítólag ő egy szállodában kóstolta és kérte el a receptet. Farkasapának, aki akkor még egyszerűen csak a férjem volt, akkor is, most is nagyon ízlett. Egy nagybevásárláson beszereztem két gesztenyepürét, erre a lehetőségre gondolva, hogy valamikor elkészítem gluténmentesen, mert alapból nagyon kevés liszt kell bele.
Viszonylag macerás, mert a nyomószsákos történet nekem mindig az, most még ráadásul szét is szakadt közben, ezért is lettek ilyen tallér jellegűek. Mire le akartam fényképezni, a szépek már eltűntek.

Hozzávalók:
50 dkg gesztenyemassza
12,5 dkg margarin
ízlés szerint cukor, vagy édesítő (én kóstolgattam közben a tésztát, mert már régen is nagyon soknak találtam a megadott porcukor mennyiségét bele)
1 tojás

Én a liszt kivételével, mindent egybe borítottam (a margarin puha volt) és szépen egyenletesre kevertem. A legvégén ment bele a liszt.
Narancshéjam nem volt itthon, a citrom meg nem olyan. Régen próbáltam még naranccsal, nagyon finom aromája lett tőle. Nagyon hamar elfogyott.
1 evk Schar mix C (vagy bármilyen gluténmentes liszt)

Mákoslepény gluténmentesen - frissen a konyhából

Nagyon szerettem volna sütni, és ehhez a sütihez minden volt itthon. Most készült el, még meleg. Farkasapa szerint igazi menzás süti, de ezt bóknak szánta. Az ötletet Vikitól vettem, akinek a receptjeit nagyon szeretem. Kicsit sok volt nekem bele az a cukormennyiség, amit ő írt és nekem gluténmentesen kellett elkészíteni

Hozzávalók nálam: 
3 tojás
100 g cukor
10 csepp Stevia szirup
150 ml tej
12 evk mák
10 evk Schar mix C
1 evk citromhéj (én szárítottatt használok)
fél tasak sütőpor

A három tojást habosra kevertem a cukorral és a Stevia sziruppal. Beleszórtam a citromhéjat és a mákot, közben kevergettem. Aztán a fele tejet öntöttem bele, utána a fél sütőporos lisztet. Majd megint tejet és a többi lisztet. Buzgón kevergettem közben. Inkább folyós volt a tészta, de sűrű.
Beleöntöttem egy kis méretű (20X30) sütőpapírral kibélelt tepsibe és150 fokon légkeveréssel rövid ideig sütöttem. Nagyon hamar készen lett. Mikor kicsit hűlt, kettévágtam és megkentem málna lekvárral. Valószínűleg meggyel is finom lenne, vagy belepotyogtatott gyümölccsel.
Ábel rögtön egy hosszú csíkott megevett belőle, amire nagyon büszke voltam.

Sült túrógombóc cukormentesen (gluténmentes)

Egy boci muffin kapcsán találtam ki, hogy mivel Ábel a boci muffin túrós részét részesítette előnyben, sütőben készítek neki túrógombócot (mellesleg a gluténmentes morzsám is elfogyott) Lehet, hogy hosszabb távon így fogom készíteni a túrógombócot, mert nekem is nagyon bejött és sokkal kevesebb macera van vele, mint a főzős változattal.

Hozzávalók:
500 g túró
3 tojás
4-5 csapott evk Scher liszt
pici vanília
citromos só (by Max)
3 evk xillit

3 dcl tejföl
1 dcl tej
1 kk Stevia por

A túrót a tojással, liszttel, vaníliával, sóval összedolgoztam. Picit pihentettem. A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A tejfölt összekevertem a tejjel és a Stevia porral, közben kóstolgattam, hogy elég édes-e.
A túrós masszából gombócokat formáztam és tepsibe rakosgattam, szorosan egymás mellé. A végén leöntöttem a tejfölös keverékkel és 30-40 percet sütöttem, amíg a teteje helyenként kicsit megpirult.
Igazi gyors vacsora, mert az előkészítéssel együtt 1 órán belól bőven megvolt.
A fiuk nagyon szerették, és ez nem kicsiség. Finom krémes állaga volt, etette magát.

Tepertős pogácsa

Még soha nem sütöttem. Farkasapa egyik buliról hazahozott két doboz tepertőkrémet, amit nem tudtunk záros határidőn belül elfogyasztani, főleg úgy, hogy én nem segíthettem.
7-kor álltam neki receptet keresni, 8-ra végül is összegyúrtam a tésztát és mivel ez egy klasszikus hajtogatós tészta volt, ezért 11-re lett kész.
Pákosztos Macska receptjét vettem alapul.

Hozzávalók:
2 dcl tejföl
1,5 dcl joghurt
1 tojás
só
1 csomag száraz élesztő
annyi liszt, amennyit felvesz, hogy rugalmas nem ragadós tésztát kapjunk
1 doboz (200g) darált élesztő
bors, só
1 tojás a tetejére

A joghurtot összekeverem a tejföllel és meglangyosítom. Beleszórom az élesztőt, elkavarom, beleütöm a tojást, elkavarom és beleszórok kb. 1 csapott kk sót.
Annyi lisztet teszek hozzá, hogy lágy, rugalmas tésztát kapjak.
Fél órát pihentetem.
A dobozos darált tepertőkrémet meglangyoítom, hogy jól kenhető legyen. A tésztát 40X40 téglalappá nyújtom és rákenem egyenletesen a tepertőkrémet. Borsot szórtam rá és sót, majd hajtogattam a tésztát.
Úgy igyekeztem hajtogatni, hogy ne csoroghasson ki a tepertőkrém. Jobbról balról középig, majd alul felül és utána mégegyszer, mint egy könyvet becsuktam.
Pihentettem és nyújtottam 20 percig, háromszor. A végén 2 cm-re nyújtottam. Addigra már nagyon szép, egységes volt a tésztám. A tetejét berácsoztam, megkentem tojással, a tepibe sütőpapírt tettem, a sütőt 220 fokra előmelegítettem. Közepes pogácsaszaggatóval kiszaggattam és a maradékot gyengéden összegyúrva újra szaggattam, míg el nem fogyott a tészta.
Kb. 25 percet sült. Nagggyon finom lett!

Laurie, Hugh: A balek

A különösen ínséges időkben, mikor nem jutok el könyvtárba, az ismerőseimet szoktam zaklatni, ajánljanak nekem valami olvasni valót. Ezt a könyvet így kaptam. Én nem vagyok rajongója a Dr. House-nak, egy-egy részt megnéztem, de nagyon nagy hülyeségnek tartom, a főszereplőt meg egyenesen ki nem állhatom, egy arrogáns fráter. Magamtól nem olvastam volna el soha, de milyen rosszul tettem volna.
Iszonyú jól szórakoztam. Élvezetes volt olvasni, mert Laurie Hugh nagyon jó humorú író, szarkasztikus, amit én nagyon bírok és a könyv tele van helyzetkomikummal, amit szintén nagyon bírok. Közben megtudtam Farkasapától, hogy Hugh stand up comedy-ben szerepelt korábban, hát, simán el tudom képzelni.
Egy viccesen megírt krimi, sok-sok akciójelenettel, pici szerelemmel, trükkökkel és egy jó kis csavarral a végén, amit természetesen lehet sejteni. Szóval ha valaki kikapcsolódásra vágyik következmények nélkül, bátran olvasson bele.

Rizses csoki (cukormentes)

A gyerekek szeretik a csokit, de nem akarok nekik vásárolni, mivel őket is óvom a finomított cukor káros hatásaitól. Eredetileg sport szeletet akartam, de abba általában kell darált keksz is, ami Ábel miatt nálunk nincs. Van egy fajta keksz, amit szoktunk venni neki, de 1000 Ft egy doboz, így azt sajnálom összetörni és beletenni bármibe is. Inkább magában eszegeti uzsonnára, tízóraira.
Szóval ez csak egy kicsit édes, inkább keserű csokira hajazó édesség, de ez egyáltalán nem zavarta a fiukat, szépen megették, sőt, alig bírták kivárni, míg annyira meghűl, hogy szeletelhető legyen.

Hozzávalók:
200 g tejpor
5 dkg vaj
2 evk kakaó
7 dkg xillit
1 mkk Stevia por
3-4 evk puffasztott rizs, vagy esetleg natúr kukorica pehely

Daphne du Maurier: A Manderly ház asszonya

Sokszor eszembe jutott, hogy el kellene olvasnom ezt a könyvet, de tudatosan soha nem kerestem. Most csak úgy a kezembe akadt a könyvtárban. Az első oldalak elolvasása után sokkal rosszabbra, sokkal hátborzongatóbb történetre számítottam, szerencsére nem volt az, merthogy nem szeretem az ilyet. Jó kis krimi volt, fenn tudta tartani az érdeklődésem egészen a végéig. Bár nem egy sodró lendületű mű, nagyon jól van megírva és a végig izgultam. Valahogy az volt jó benne, hogy egész mást vártam, teljesen át tudtam élni a főszereplő érzéseit, bár az elején a sok nyávogás fárasztott, de amit ő látott, azt láttam én is, ezért is volt meglepetés számomra a vége.
A szegény és elhagyatott fiatal lány megismerkedik egy lorddal, aki különös figyelmet szentel neki, aztán feleségül kéri. A lord első felesége rejtélyes és tragikus körülmények között hunyt el nemrégen. A lány elfogadja az ajánlatot és második feleségként, beköltözik a csodálatos Manderly házba, ahol azonban minden Rebeccáról, az első feleségről szól, aki minden jel szerint kiváló volt mindenben. A lány félszegsége és határozatlansága, erélytelensége engem nagyon idegesített. Valahogy keresettnek éreztem, hogy nem találja meg a szerepét. Persze a könyv végén kiderült, miért is volt ilyen.
Mindenkinek ajánlom, hogy ha egy izgalmas, színvonalas olvasmányra vágyik, bátran vágjon bele.