2013. június 1., szombat

Ottis féle "mindenki kedvence", nálunk is

Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni erről a kis kenyérkéről! Egyszerűen nagyon finom volt. Sajnos nem gluténmentes, abból nem tudnám elkészíteni, csak a család nem gluténmentesen étkező felélnek lehetett így a kedvence. Annyira puha a bélzete, annyira eteti magát, ebből a szempontból igen veszélyes!
A receptet megtaláljátok Ottisnál, aki szereti a finom péksüteményt (ki nem), próbálja ki! Semmit nem változtattam rajta, tökéletes volt, és mivel először készült, ezért még nem kísérleteztem vele, majd legközelebb(mert biztosan lesz legközelebb :)).


2013. május 27., hétfő

Diabetikus (édesítős) kalács

Állítólag régen sláger sütemény volt. Én sohasem kóstoltam, de hallottam róla. Anyukámmal beszélgetve merült fel, hogy ő kóstolta és nagyon ízlett neki és mivel szerettem volna valamivel meghálálni, hogy annyit vigyáz a gyerekekre, gondoltam elkészítem neki és a családnak.


Hozzávalók:
50 dkg fehér tönköly liszt
10 dkg tk kiőrlésű tönköly liszt
1 csomag vaníliás cukor
3,5 dl tej
1 dl étolaj
1 csomag száraz élesztő
csipet só
20 szem édesítő tabletta
3 ek. keserű kakaópor
1 tojás a kenéshez

A tejet megmelegítettem, feloldottam benne az édesítő tablettákat (nem lett túl édes a kalács, azért aki igazán édeset szeretne, azt tegyen bele 30 db tablettát) és a vaníliás cukrot, majd beleszórtam az élesztőt. A liszteket egy tálba öntöttem, tettem hozzá egy csipet sót, kezem ügyébe készítettem az étolajat kimérve. Mikor az élesztő felfutott, a tabletták elolvadtak a lisztbe öntve, dagasztókarral elkezdtem kidolgozni a tésztát, félidőben hozzáöntöttem az olajat és tovább dagasztottam, míg fényes, rugalmas lett. Kettéválasztottam és egyik felébe belegyúrtam (óriási nehézségek árán) a kakaóport. Ha még egyszer készítem, nem így fogom, hanem még elkészítés előtt felezem a mennyiségeket és külön-külön készítem el a tésztákat.
Nem kellet kelni hagyni, rögtön kinyújtottam és egymásra tettem a szintén felezett tésztákat (szóval a feleket is feleztem, mert két kis rúd kalácsot szerettem volna), feltekertem mindkettőt és tepsibe tettem, a tetejét megkentem tojással. Egy órát kelt letakarva a hideg sütőben. Utána 180 fokon szép pirosra sütöttem őket. Aznap nagyon finom volt bár tényleg kevéssé édes, nekem másnap kicsit szárazabb, de azért lekvárral, vajjal, mogyorókrémmel így is elfogyott. 
A férjem szerint, hiába diabetikus, annyi lekvárt és egyebet rákent, mert nem volt elég édes, hogy bőven több szénhidrátot vitt be, mint ha cukorral készítettem volna. Hiába mondtam neki, hogy ez egy ilyen recept, "édesítős kalács", direkt ezt kell használni hozzá.

Tipp: a lisztekkel lehet variálni. Mivel én nem magamnak, hanem a családnak készítettem, csak egy kis teljes kiőrlésűvel gazdagítottam, de el lehet készíteni kilófalóból is, akkor tényleg diabetikus lesz.

2013. május 25., szombat

Zöld leves



A kép innen származik. (én borzalmasakat készítettem volna csak róla, ami nagyon rontotta volna ennek a szuper levesnek a renoméját, így inkább ezt a képet vettem kölcsön)

Igazi, finom, melengető és súlycsökkentő leves, ami egyébként langyosan és hidegen is finom volt. Valahogy úgy megkívántam a zöldeket, volt is elfekvőben egy-egy kevés mindenből a hűtőben, fagyasztóban, így arra is tökéletes volt, hogy a maradékokat felhasználjam. A petrezselyem nagyon üde ízt adott neki. El tudom képzelni egészen más zöldekkel, snidlinggel, kaporral, csalánnal, stb., nekem most ezek voltak kéznél. 
A férjemnek elmeséltem, még a főzés előtt, hogy mire készülök, és elég furán nézett, és azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy milyen íze lesz. Igaz, hogy neki még azt mondta, kókusztejjel fogom krémesíteni, de végül nem kívántam az édes ízt, így inkább a magyaros tejfölnél maradtam.


Hozzávalók:
5 szál újhagyma
100 g (fagyasztott) spenót
200 g (mirelit) brokkoli
1 evk reszelt friss gyömbér
1,5 l zöldségleves alaplé (bio kockából)
1 tejföl
1 evk rizsliszt
1 csokor petrezselyem

A hagymákat felkarikáztam és egy evk kókuszolajon megpároltam, hozzáreszeltem a gyömbért is. Hozzádobtam a fagyasztott spenótleveleket és a mirelit brokkolit, felöntöttem a zöldséglevessel. Hagytam főni, majd mikor minden puha volt belevágtam a petrezselymet és még kis főzés után összeturmixoltam. A tejfölt elkevertem az evk rizsliszttel és egy merőkanál levessel és behabartam vele a kész levest. Ízesítettem kis sóval és fehér borssal és készen is volt. 
Sajtgaluskát főztem hozzá, de azt külön vízben megfőztem és betétként beletettem. 

Hozzávalók:
1 tojás
5-6 dkg reszelt sajt
3 evk zabpehely
Ezeket összekevertem és kis galuskákat formázva megfőztem. Kicsit szétesős lett, úgyhogy lehet, hogy nem ez hozzá a legjobb recept.

2013. május 24., péntek

Spárga baconben

A lehető legegyszerűbb recept spárgából, csak azért teszem fel, nehogy nálam semmi spárgás ne szerepeljen így tavasszal. :)) Nagy kultúrája nincs a konyhámban a spárgás ételeknek. Eddig azt hiszem kipróbáltam levesnek (felejthető volt), rántottában (ez egészen jól sikerült darab) és  kb. ennyi. Mivel mindig elcsábulunk, mikor spárgát látunk, idén ez készült belőle. Nekem nem annyira jött be, de lehet, hogy azért mert egyszerűen, szerintem a spárga önmagában ízetlen. Bármennyire hájpolják is mostanában, és lett légyen bármilyen egészséges, egyszerűen zöld fűíze van, vagy valami ilyesmi. A szalonnával finom volt, hollandi mártásba tunkolgattuk. Vacsorára ettem, ezért annyi előnye azért volt, hogy szénhidrátot legalább nem tartalmaz, sajnos zsírt annál inkább. 

Hozzávalók:
1 köteg spárga
1 csomag jobb minőségű bacon
2 kanál olíva olaj

A spárgákat megmostam, a fás végüket levágtam, betekertem egyenként a baconbe és egy tepsibe tettem. Meglocsoltam az olíva olajjal és sütni kezdtem, 180 fokon, miközben időnként megforgattam. Lehet, hogy nem ez a legjobb módja a spárga sütésnek, mert a teteje finom volt, de a végei elég szálasak voltak, bár megpuhultak, azért számomra hagyott kívánnivalót maga után.

2013. május 18., szombat

Gluténmentes tortilla

Napok óta kívántam a tortillát. Egyrészt, ettem egy nagyon finomat, amiben saláta levél és fűszeres sajtkrém volt, de azt az ízt most sem sikerült reprodukálni, másrészt tényleg egyszerű vacsora ötlet. A baj mindig az, hogy két félét kell készítenem, ha nekiállok, mindig kell egy gluténmentes változat is, amitől őszintén tartottam. Sok receptet megnéztem a neten, de egyik sem tetszett igazán, hol nem volt itthon az a hozzávaló, hogy nem tetszettek az arányok, stb. Arra gondolva, hogy végül is liszt, sütőpor, olaj és víz kell bele, gondoltam megpróbálom. A képek alant tanúsítják, hogy nagyon jól sikerült, megkockáztatom, hogy most kivételesen finomabb lett, mint a gluténes. Rugalmas, és könnyen nyújtható tésztát kaptam, szépen átsült és még fel is lehetett tekerni. Másnap is jól fogyott felvágottal.
Mivel a tortilla tölteléke bármi lehet, tényleg, itt most csak a gm tortilla receptjét írom meg, hogy számomra is és azok számára, akik még szeretnék elkészíteni, meglegyen. A feltekert állapotról nem tudtam képet készíteni, mert a fiuk rögtön befalták, mikor kezükben volt már nem mutatott olyan jól.







Hozzávalók:
200 g Schar mix B
1/2 csomag sütőpor
jó csipet só
kb. 200 ml meleg víz
2 evk olaj

A lisztet elkevertem a sóval, az olajat beleöntöttem az előzőleg megmelegített vízbe és a liszthez kevertem. Dagasztóspirállal, majd kézzel egy perc alatt összegyúrtam a tésztát. A víznek jó melegnek kell lennie, szerintem ez fontos. A tésztának rugalmas, nem ragadós, lágy állagúnak kell lennie. Igaz, hogy szilikon lapon nyújtottam, de egyáltalán nem igényelte az alálisztezést, ezt furcsállottam, de nagyon örültem neki. Mikor kisült (1-1 perc mindkét oldalának kellett) folpakkal letakartam, hogy puha maradjon.
Próbáljátok ki, ha szeretitek a tortillát!




2013. május 11., szombat

Feta sajtos spenót pite

A recept a Kifőztük májusi számában jelent meg. Rögtön megtetszett és a furcsa helyzet állt elő, hogy minden hozzávaló volt itthon, úgyhogy egy piknikre készülve nekiálltam és elkészítettem. A recept több spenótot írt, de nekem az nagyon soknak tűnt, a liszt nem vett volna fel ennyit, szerintem.
Nagyon finom lett, főleg langyosan, a réten, a fák árnyékában fogyasztva (egy kis bor, vagy sör jól jött volna még hozzá, de nekem erre most gondolnom sem szabad, lévén, hogy a pocaklakóra tekintettel kell lennem).






Hozzávalók:
a tésztához:
220 g liszt
100 g vaj
100 g spenótpüré (nálam fagyasztott, kiolvasztva, kinyomkodva volt ennyi)
1 kk só
1 tojás sárgája
a töltelékhez:
150 g feta sajt
2 tojás
250 g mascarpone
egy kis marék friss bazsalikomlevél összevágva
1 gerezd fokhagyma

tetejére fenyőmag pirítva

A tészta hozzávalóit a tojás és spenót kivételével a robotgép táljába tettem és a késsel összeállítottam, tapadós, de morzsálódós lett. Utána hozzáadtam a tojássárgáját és a kinyomkodott spenótot és hamar összegyúrtam. A hűtőben pihent másnapig. Másnap kinyújtottam és a tepsibe simítottam, a széleit levágtam, 180 fokon 20 percig elősütöttem, lencsét használva nehezéknek. Addig a töltelék hozzávalóit összekevertem, rákanalaztam az elősütött tésztára és még 20 percig sütöttem 180 fokon, míg a teteje barnulni kezdett. A megpirított fenyőmaggal megszórtam.

2013. május 5., vasárnap

Reteklevélpesztos csigák (kilófaló)

Nemrégen készítettem én is reteklevél pesztót, mandulával, fokhagymával, olíva olajjal, parmezánnal és természetesen reteklevéllel. Mivel már a pesztós tésztához nem volt kedvem és féltem, hogy megromlik a hűtőben, csigába álmodtam.
Ez nem gluténmentes recept. Mivel Ábel korlátozottan fogad el új dolgokat, nem szoktam kísérletezni olyannal, amit már előre tudom, hogy meg sem kóstol. 
Szóval: egy egyszerű kis csiga, hétköznapi vacsorához, baráti borozgatáshoz, vagy kinti sütögetéshez.  Én másnapi piknikre szántam, de egy morzsa se maradt ebből az adagból, frissen elfogyott. Nagyon finom, puha, gazdag ízű sós sütemény lett. Próbáljátok ki.

Hozzávalók:
a tésztához:
250 g kilófaló liszt kelt tésztákhoz
10 g friss élesztő
1 kockacukor
kb. 2 dcl langyos víz
a töltelékhez:
5 púpos evk reteklevél pesztó
15 dkg trappista sajt

A tészta hozzávalóiból klasszikus kelt tésztát készítünk. Direkt nem tettem bele olajat, mert a pesztó elég olajos és a sajt is sok zsírt tartalmaz. Gyakorlatilag egy kenyértésztát dagasztunk, fél-egy órát kelni hagyjuk (míg láthatóan duplájára nő) utána téglalap alakúra kinyújtjuk. Megkenjük a pesztóval és megszórjuk a reszelt sajttal egyenletesen. Feltekerjük, kb. 2 cm széles csigákra vágjuk és sütőpapíros tepsire rakosgatjuk. Bekapcsoljuk a sütőt és 210 fokon 10-15 percig sütjük. 
Ebből az adagból egy nagy tepsi csiga lett. Nyersen gyönyörű zöld volt a tetején is a pesztó, de a sütés közben megbarnult, csak ha beleharaptunk látszott a zöld szín. 


2013. május 3., péntek

Banános kölespite (gluténmentes)

Ábel nagyon szereti a kölest, ezért igyekszem sokféle formában elkészíteni, mert egészséges, ásványi anyagokban dús gabona. Az alábbi nem is recept, inkább ötlet, mert bárhogy ízesíthető, bármilyen gyümölccsel elkészíthető. Tulajdonképpen készítettem egy tortaalapot kölesből, kiraktam gyümölccsel és leöntöttem pudinggal. A klasszikus gyümölcstorta, piskóta helyett köles alappal. Mivel nem kell sütni, igazi nyári nyalánkság lehet. Azt nem mondom, hogy szép, mivel én az egyszerű vaníliás ízvilágot szerettem volna a banánhoz, elég halovány lett, de bármivel színezhető. El tudom képzelni, hogy a kölesbe kakaóport keverhetünk, málnával rakjuk ki és csokipudinggal öntjük le, stb. Mivel nekem Ábel ízléséhez kell alkalmazkodnom, nem tudtam variálni, de ha ti kipróbáljátok máshogyan, feltétlen írjátok meg.


Hozzávalók:
Az alaphoz:
1 csésze (2,5 dcl köles)
1 csésze tej
2 csésze víz
ízlés szerint cukor, vagy más édesítő
Belsejébe:
3 kisebb banán a közepére
fél csomag vaníliás pudingpor (Haas gluténmentes)
3 dcl tej
2 evk fruktóz (vagy más édesítő, ízlés szerint)

A kölest megfőztem a tejes vízben(én nagyon alaposan meg szoktam mosni a kölest, sok vízben, és mikor a szűrőből már nem fehér lé csorog, akkor nyilvánítom tisztának, utána teszem bele a tejbe/vízbe) , mikor már majdnem készen volt, akkor kevertem bele a fruktózt, csak szemre (nem is lett túl édes). Mikor elkészült, kicsit hűlni hagytam, de még melegen áttettem egy vízzel kiöblített tortaformába és igyekeztem egy kanál hátával eligazgatni. Azt szerettem volna, ha a széle vastagabb, a közepében pedig van egy mélyedés. Nekem kicsit túl vastag lett a széle, lehet keskenyebbre hagyni. Lefedtem egy fóliával és betettem a hűtőben, ott pihent,míg teljesen ki nem hűlt. A köles nagy nedvszívó képessége miatt, teljesen összeállt a "tészta". Belekarikáztam egyenletesen a közepébe a banánokat, majd főztem a tejjel és a fél zacskó pudingból egy adag pudingot, ráöntöttem és megint betettem a hűtőbe. Ha a puding megdermed, készen van. 

2013. április 25., csütörtök

Tökéletes anyák nincsenek - Anya kimenője 2013

Április második hétvégéjén került sor az Anya kimenője napra, amit már nagyon vártam. Tulajdonképpen egész évben készülök rá, semmiért ki nem hagynám. Ez most egész napos rendezvény volt, ami nekem különösen jó volt, mert egy egész napot tölthettem egyedül, hasznos gondolatokat hallgatva, feltöltődve és keresztyén könyveket vásárolgatva. Tényleg imádom ezeket az alkalmakat!
A téma "húsbavágó" volt, kevesen lehettünk ott olyanok, akiknek nem jött jól egy kis gyereknevelésről szóló előadás, workshop. Nekem egy 6 éves és egy 4,5 éves kisfiam van, és bár nagy a szeretet közöttünk, akadnak súrlódások, bonyodalmak, számomra megoldhatatlannak tűnő helyzetek is bőven. A fő előadó, akinek a szemináriumaira is bejelentkeztem olyan témákban tartott előadásokat, hogy "miért nehéz az anyaság?", "elégedett gyerekek", "különböző gyerekek, különböző igények". Ugye, hogy ígéretesen hangzanak? Nagyon élveztem őket. Ha hasznosnak találjátok a magatok számára, olvassátok el az alábbiakban a vázlataimat az elhangzott előadásokról.


Miért nehéz az anyaság?
Ha a gondolat vigasztal, mindenkinek nehéz, nemcsak neked. Nincs anya, aki úgy nyilatkozna, hogy fenékig tejfel.
Egyensúlyt kell tartani: a gyerekkel való bensőséges kapcsolatnak élőnek és folyamatosnak kell lennie, de a tekintélyünket is érvényesíteni kell. A zsarolás és fenyegetőzés csak gyengíti a kapcsolatot. A jó kapcsolat kialakításához nem elég a gyerek mellett lenni egész nap, rá is kell figyelni. Tapasztalat szerint legkevesebb napi 5 perc intenzív figyelem már elegendő, hogy a gyerek elégedett legyen (un. szembenézős figyelem).
Minden gyerek napjában van egy-két, vagy több nehéz időszak, amely órákból is állhat. Készüljünk fel ezekre előre, hogy ne érjen váratlanul. Ha egy helyzetben elvárjuk, hogy bizonyos módon viselkedjenek, akkor azt előre mondjuk el nekik, ez segíti, hogy bennük is tudatosodjon, ill. ne élesben kelljen fegyelmeznünk, mások előtt.

Elégedett gyerek.
Ez nagyon érdekes előadás volt. Tulajdonképpen rá kellett jönnöm, hogy valahogy így nevelem a gyerekeimet, csak nem vagyok elég tudatos benne. Lehet a mindennapi beszélgetések része, hogy miből mennyi az elég, tudatosítanunk kell a gyerekekben mennyi mindenük van, és hogy ez számukra elég. Természetesen mi inkább a bőséget akarjuk nekik megadni, de nem fogják az értékelni, ha nem tudják mennyi számukra az elég. (Egy étkezéssel kapcsolatos képpel szemléltette: túl kevés - afrikai család ül egy tál étel körül, elég - egy gyerek átlagos reggelije volt a fotón, bőség - itt egy finomságokkal megrakott asztalt ült körül egy vendégsereg, túl sok - egy hordó méretű kínai kisfiú előtt hevert vagy 50 hotdog)
Fontos, hogy tanítsuk meg a gyereknek az "elég" fogalmát. Ez biztosítja, hogy a "bőséget" értékelni tudja. A mérce az lesz, amit adunk, amit megengedünk. Ha egy gyerek minden héten kap valami játékot, ajándékot, akkor neki az lesz az "elég". Ugyanígy van az édességgel, vagy mozival, fagyival, zsebpénzzel, bármi mással. Akkor neki a bőséget elég nehéz érzékeltetni. Nekünk kell abban tudatosnak lennünk, hogy a gyerek "elég" fogalmát meghatározzuk. Az előadó elmesélte, hogy a gyerekei (négy fia van) a saját zsebpénzükből vettek maguknak fagylaltot, ezért ünnepszámba ment ill. óriási ováció fogadta, ha ő meghívta őket egy jégkrémre.
Mi tesz a gyereket elégedetlenné? 
Például, ha nincs otthon elég feladata, úgy érezheti, hogy nem kell kivennie a részét a családi munkákból, ha vigasztalásból, vagy hobbiból vásárolni visszük, ha a szülők hatalmat tulajdonítanak a "cuccoknak", ha túl sok cucc van otthon, ami fölösleges. Az elégedetlenséget munkálja a tévé, reklámok, katalógusok.
Hogyan előzhetjük meg az elégedetlenséget?
Ha az édesanya attitűdje alapvetően gondoskodó, tényleg figyel a gyerek valódi szükségleteire. Ha a gyerek tulajdonságait, erősségeit dicsérjük, ha az egyéniségét értékeljük, nem szorul tárgyakkal történő megerősítésre. Ne vegyünk jutalomból ajándékot (hű, mennyiszer beleestem ebbe a hibába). Töltsük értékes tevékenységekkel együtt az időnket, az teszi a gyerekeket a legboldogabbá. Példaként elmesélte, hogy Amerikában, ha egy gyerek nem járt Diesniland-ben, akkor mindenki lesajnálja. A szülők sok esetben hitelt vesznek fel, csakhogy elvihessék a gyerekeiket ide. Egy unokaöccsük, miután épp visszatértek Diesnylandből horgászni ment a családdal és mikor fogott egy jókora halat, felkiálltott: Apu, ez jobb mint Diesnyland."
Helyes pénzügyi döntések megtanítás már kora gyermekkorban.
Ha a családnak van egy havi költségvetése, aminek a megtárgyalásába a gyerekeket is beleveszik, vagy csak hallgatóságként jelen vannak, mikor a szülők beszélnek róla, az megalapozza a gyerekek pénzhez való későbbi viszonyát. Végezzenek házimunkát, de ne ezért kapjanak zsebpénzt, mert akkor csak és kizárólag ezért fogják elvégezni, holott az a cél, hogy megtanulják, a családi munkából nekik is ki kell venni a részüket. Meg kell tanítanunk nekik, hogy különbséget tegyenek, elsősorban a saját példánkkal, a vágyaik és a szükségleteik között. Valószínűleg ruhára és cipőre szükségük van, míg egy újabb csodajátékra vágyhatnak. Jó módszer, hogy listakészítésre bíztatjuk a gyereket, a vágyait szedje pontokba, fontossági sorrend szerint. 
Ha nemet mondunk, meggyőződéssel tegyük, a gyerekek nagyon hamar megérzik, ha kicsit is sajnáljuk őket, mert valamit nem kaphatnak meg. Rendszeresen ajándékozzuk el azokat a dolgokat, amikre nekik nincs szükségük, természetesen őket is belevonva.

Különböző gyerekek, különböző igények 
Ez volt az egyik legjobb előadás, nagyon örülök, hogy hallhattam. Természetesen nem új keletű gondolatokról van szó, mégis így pontról - pontra átnézve az egyes személyiség típusokat és hozzá nevelési ötleteket is hallva, nagyon hasznos volt. 
Az előadó két skálán: lassú-gyors és feladat orientált - kapcsolatorientált, osztotta be a gyerekeket. Ezek kombinációi adják az egyes személyiség típusokat. 
Lassú és kapcsolat orientált
Ezek az úgynevezett könnyű gyerekek. Igazi csapatjátékos, támogató, laza. Fontos neki a rutin és az állandóság, segítőkész, szívesen követ, nem vezető alkat. Nem szeret a központban lenni, fontos neki mások véleménye. Hűséges és érzékeny. 
Nevelése: irányításra, bátorításra, megerősítésre van szüksége. Legyünk velük empatikusak, megsínylik, ha durván bánnak velük. Ha nekik valamit megígérünk, törekedjünk rá, hogy meg is tartsuk (persze erre máskor is érdemes törekedni, de náluk kiemelten fontos). Ő az, akinek mindegy, hogy mikor, hova mennek, bármit jó szívvel elfogad.
Lassú és feladat orientált
Lelkiismeretes, lassú a feladatmegoldásban. Saját maga elé állít elvárásokat, és nagyon nehezen viseli a kudarcokat. Odafigyelnek, sőt elmerülnek a részletekben, mindent elemeznek, nehezen döntenek. Óvatosak, a siker ígérete nélkül bele sem fognak semmibe. Tartózkodóak, az emberi kapcsolataikban szegényesnek tűnhetnek, nem igénylik annyira a testi kontaktust. 
Nevelésük: nem szabad siettetni őket, fontos megtanítani őket arra, hogyan tudják feldolgozni a kudarcot, biztatásra, bátorításra szorulnak a feladatok elvégzése közben. Meg kell nekik tanítani, hogy magukkal szemben reális elvárásaik legyenek. Általában lemeríti őket, ha sokat vannak emberek között, figyelni kell rá, hogy elég időt tölthessenek magányosan is, hogy feltöltődjenek. Ha az ilyen gyereket arra kérjük, hogy azonnal hagyja abba, amit csinál, az nem vezet jó eredményre, időt kell hagyni nekik, hogy befejezzék amit elkezdtek. Rájuk is vonatkozik, hogy ha ígérünk nekik valamit, tűzön-vízen át tartsuk be, még akkor is, ha valami jobbat terveztünk, nekik különösen fontos az állandóság, nagyon megviseli őket a hektikusság. (Az előadó elmesélte, hogy az egyik fiának, aki ebbe a típusba tartozik, azt ígérték, hogy a szülinapján délután otthon fognak videózni, de a család suli után értement, elrabolták, bekötötték a szemét és elvitték egy hihetetlen vizi élményparkba. Mire a gyerek elbőgte magát és egész délután nem lehetett vele bírni, mert ő videózni akart otthon. Az előadó kérte, mi ne kövessünk el ekkora hibát.)
Gyors kapcsolat orientált
Ezzel kapcsolatban sajnos nem találom a jegyzetemet, úgyhogy csak amire emlékszem. 
Kockázatvállaló, gyorsan hoz döntéseket, bevállalós, határozott, kezdeményező. Nagy baráti köre van, mindenki fontos számára, igazi "party arc". Vicces, szeret a középpontban lenni.
Nevelése: nyesegetni kell a baráti kapcsolatokat, mert rossz irányba is vihetik, nem szabad, hogy a baráti kapcsolatai felülírják a családi kapcsolatokat. Ő az, aki mindig más barátjánál alszik és csapatostul hozza haza az ismeretlen barátokat.
Gyors feladat orientált
Az igazi nehéz gyerek. A főbb jellemvonásai megegyeznek a korábban leírt gyors jellemvonásokkal, viszont ő a saját akaratát és terveit helyezi mindenek elé. Az előadó elmesélte, hogy a fia, három éves korában át akarta venni az uralmat a családban. Mindenről határozott véleményük van, nem tűrnek ellentmondást, igazi vezető alkatok. Mindig próbálnak meggyőzni a saját igazukról, és ha ez következetesen nem sikerül nekik, akkor azzal is megelégszenek, hogy jól felbosszantanak. Türelmetlenek, számítóak, függetlenek, hűvösek és körültekintőek, a tények vezetik őket, érzelemmentesen döntenek. 
Nevelésük: nem szabad folyamatosan szembemenni velük, mert dacot szül náluk leginkább. Fontos, hogy az egyéniségüket elismerjük, de a tekintélyünket velük szemben kell a leginkább védenünk. Következetességgel, nagy adag határozottsággal nevelhetők, de ha egyik szülő és egyik gyerek is ilyen, akkor a családban borítékolhatóak a konfliktusok. 

2013. április 22., hétfő

Változások

Kedves Olvasóim!


Nagyon köszönöm, hogy követőim lettetek és érdeklődtök az általam készített ételek, sütemények iránt. Eddig az vezetett, hogy a gluténmentes, diabetikus diétába illeszthető ételeket kutassak, találjak ki, próbáljak meg elkészíteni. A neten lévő sok-sok receptből mindig tudtam válogatni, születtek számomra is meglepően jó sütemények, amelyek azóta állandó szereplői a konyhámnak. Továbbra is azt kívánom, hogy találjatok nálam jó és számotokra használható recepteket, de úgy érzem, hogy mostantól kevesebb energiát tudok fordítani új receptek kipróbálására és egyáltalán a sütésre-főzésre. Egyrészt a gyerekek is sok időt igényelnek, másrészt várom a harmadik gyerekünket, és bár az eddigi terhességeim teljesen problémamentesek voltak, valahogy már én is érzem, hogy múlik az idő (vagyis öregszem), másrészt a terhességem sem teljesen problémamentes. 

Valahogy azt érzem, vissza akarok térni ahhoz a fajta blogíráshoz, amikor még mindenféle téma érdekelt, viszont nem voltak állandó olvasóim. Sok könyvről, amit azóta olvastam, szerettem volna írni, de így, hogy "gasztroblog" lettem, nem akartam ilyenekkel terhelni az olvasókat, hiszen valószínűleg nem azért vannak itt. Aki szívesen marad, ha más témák is lesznek, azokat továbbra is szívesen látom, aki viszont nem szívesen olvas gyereknevelési könyvekről, keresztyén programokról, gondolatokról, azokra sem fogok megharagudni, ha elpártolnak. Természetesen lesznek receptek is, mert ez a téma is nagyon érdekel, továbbra is, még ha a sütéshez most valahogy nem is érzek nagy affinitást. 

Kívánom, hogy találjatok hasznos infókat, jó recepteket továbbra is nálam!

Szeretettel:

Margaretta



LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...