Csak néhány kép mostanról.
Sajnos Áron a múlt hét elején három napig megint lázas volt. Jól megíjesztett, mert éjszaka felszökött 39 C a láza, napközben csak hőemelkedése volt. Szerencsére a doktornőnk minden nap visszarendelt, nem adott antibiotikumot, mert nem látta bakteriálisnak, és haramadik nap kiütéses lett, úgyhogy egyértelmű lett a vírusfertőzés. Örültem, hogy túl vagyunk rajta, mert ha Áron beteg elviselhetetlen. Aluszékonyabb, kedvetlen és le nem lehet tenni.
Amúgy is nagyon anyás, nem is értem, hogyan. Sokkal inkább, mint Ábel volt, pedig vele egyedül voltam itthon. Áron, ha meglátt, rögtön elkezd nyekeregni, ezerrel mászik felém és nyújtogatja a kezecskéit, hogy vegyem fel. Ha a férjem itthon van és az ő ölében van, akkor is nagy nyekergés közepette átkérezdkedik. Néha elegem van, mert 8,5 kg és majd leszakad a karom, mert mindig csak egyik oldalon tudom vinni.
Szerencse, hogy Ábel ilyen türelmes gyerek. Délutánonként, a séta gyakran valamelyik szomszéd barátnál ér véget. Sajnos nekünk a kertünk még nincs kész (csak gyom nő benne, nincs föld és fű és nincs hinta, csúszda, ezért mindig vándorlunk) ezért a srácok nagyon élvezik, ha valahova beszabadulnak. A hintás és fürdős képek is ilyen szomszéd kertben készültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése