Áron megszületése előtt eldöntöttem, hogy mivel még Ábel is kicsi, ezért időnként használnom kell a babakocsit, Áron kendőben fogom hordozni. Az egyik oldalon rengeteg hasznos információt találtam, videókat, leírásokat, véleményeket. Aki érdeklődik a téma iránt, annak melegen ajánlom a Mamamit. Szereztem is kendőt, persze a legegyszerűbb, legolcsóbbat, egy Nandu xxl-es kendőt. Én elég nagydarab vagyok és az újszülött hordozáshoz használható kenguru kötéshez hosszú kendő kell. Bár volt itthon egy rövid, az nem volt alkalmas. Ábelt is vittem benne néha, ill. még neki vartam anno egy Mei Taj-t, amivel azonban csak 3-4 hónapos kortól ajánlott hordozni, mert nem tartja olyan jól a baba fejét, viszont hárta is egyszerű megkötni.
Szóval Áron három- négy hetes korában lett felköttve rám először. Egyből nagyon tetszett neki. Rengeteget aludt rajtam, tulajdonképpen ahogy felkötöttem elaludt, sokszor itthon is ezt alkalmaztam, ha nyűgös volt. Sokan azt mondják, hogy a legjobb a babának, ha állandóan az anyukáján lóg, de szerintem ez nem így van, legalább is az én tapasztalataim szerint. Szerintem egy gyereknek szüksége van arra, hogy háton-hason fekve játszon, megismerje a tárgyakat, megcsócsálja őket, hogy hozzászokjon az időnkénti egyedülléthez. Úgyhogy amikor már nagyobb lett, az itthoni kendőzést megszüntettem. Rászoktattuk a kiságyban, csendben, egyedül való alvásra. Szerintem azzal adjuk meg a gyereknek is a kellő tiszteletet, hogy biztosítjuk a nyugodt pihenését. Ábelnél is ez vált be és soha nincs baja az ágyával, nem lett hülye gyerek, sőt. Kiegyensúlyozott és kedves, elég szófogadó is. Nála a kezdetektől elvártuk, hogy egyedül aludjon el, bár az első három hónap nehéz volt, mert nem akart cumizni, de utána megtanult egyedül elaludni és lett később egy macija is, akit Farkas Macikának hívnak és mindenben segít Ábelnek. :)) Mindig ott voltunk mellette, de nem kapkodtuk fel, ha nagyon sírt felvettük, megnyugtattuk, visszatettük. A fogzás idején, amikor éjszaka többször felriadt is ez vált be. Néha ringattuk is és ah beteg volt gyakran rajtam aludt el, mert nekem is megnyugtató volt, hogy mellettem van, de hosszú távon arra törekedtünk, hogy legyen az alvás kellemes, nyugodt pihenés. Most már nem is tűr meg minket az ágyában (már nagy ágyban alszik, Áron érkezése óta), még ideiglenesen sem. "Menj innen el" felszólítással elzavar, ne henteregjünk az ő territóriumában. :))
Áront szoktatjuk a babakocsihoz, csak ha dokihoz megyünk, kendőzöm, mert olyankor Ábel babakocsizik. Most már az idő nagy részében nézelődik és csak keveset alszik, de most is szeret kendőben lenni. Viszont egyre nehezebb. A legutóbbi mérésen 7.6 kg és 68 cm volt. A legjobban azt szereti, ha hasra teszem a babakocsiban, és kicipzározom a háttámlát, hogy nézelődhessen. Aztán, ha fáradt, elalszik szépen hason a kocsiban is.
Itt egy hordozós kép rólunk, amikor még csak két hónapos volt.
Szoktam mostanában, hogy már tartja jól a fejét Mei Taj-ban is hordozni, amit magam varrtam, még Ábelnek. Azóta, mivel a patchwork tanfolyamon sok technikát tanultam, kibéleletem és kidíszítettem. Ebben a hátamra is tudom kötni, de kapucnija nincs, ezért gond, ha elalszik, mert lóg a feje, de ha itthon lenne szükség arra, hogy magamra kössem, jó megoldás. A múltkor úgy varrtam, hogy a hátamon volt, mert ha nem, egyfolytában valami baja adódik, és nem tudok odafigyelni arra, amit Manka tanít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése